Jézus anyja, Mária a mi édesanyánk is

Aki valaha hallgatta vagy énekelte már a katolikus dalszerző Jézus anyja, Mária című oratóriumát, minden bizonnyal felfedezte, hogy az egyszerű názáreti lányból Jézus anyjává váló Szent Szűz átöleli az ő szívét is. A bibliai utalások és próféciák mind arra biztatnak minket, hogy a házunkba fogadjuk őt, ahogyan a szeretett tanítvány is tette a János evangélium elbeszélése szerint. Jézus akarata volt, hogy ő a mi édesanyánk is legyen: az egyház édesanyja – hisz nem véletlenül állt a kereszt tövében, éppen az egyház születésénél.

A Jézus anyja, Mária oratóriumot Sillye Jenő 1987-ben szerezte. A darab Jézus életén keresztül állítja elénk Szűz Mária alakját. A keresztúthoz hasonló számú stációk végigvezetnek bennünket az angyali üdvözlettől egészen a Napba öltözött asszony Jelenések könyve szerinti látomásáig. Ott lehetünk Betlehemben a születésnél, majd pedig együtt állhatunk a fájdalmas anyával a kereszt tövében.

„Akkor még nem tudtam, hogy ez lesz az utolsó nagy darab az életemben. II. János Pál pápa 1987-re Mária-évet hirdetett, ez adta az alapgondolatot, és nyilvánvalóan hatott rám az is, hogy kármelita lelkiségben nőttem fel. Édesanyám, nagymamám nagyon komoly Mária-tiszteletre nevelt” – emlékszik vissza Sillye Jenő, aki a korábbi darabjaitól eltérően ezt a művét teljesen egyedül szerezte.

„Régóta motoszkált a fejemben, hogy írnom kellene egy művet Máriáról. Megkerestem az ószövetségben azokat a helyeket, ahol Mária jelen van, középpontba helyezve Izajás 7,14-ét: »… az Úr maga ad nektek jelet: Íme a szűz fogan, fiút szül, és Immanuelnek nevezi el.« Teológiai pontosságra törekedtem. 

Az oratóriumban a kereszten szenvedő Jézus beszélget Máriával, és azt mondja, iszonyú az út, ami az Atyához vezet. Ez nincs benne az evangéliumban, de miért ne mondhatta volna ezt Jézus abban a helyzetben? Az Atyához menni boldogság, de emberi szemmel nézve a kereszt útja akkor is iszonyatos, ha tudom, kikerülhetetlen az üdvösséghez” – mondta a katolikus dalszerző.

Forrás: Bodnár Dániel, Lélektől lélekig, Múzik Bt., 2002.

 

 

 

 

Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásaink:

Nézd, az anyád! – dalok Máriáról a keresztény könnyűzenében

A dicsőítés királynője ma is lenyűgöz minket

Szemről szemre – szemtől szembe. Miért imádkozzuk a rózsafüzért?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!