Budapest elveszett tetődíszei IX.

Szeretett Budpestünk még szebb és még látványosabb lenne, ha az épületek homlokzatfelújításával párhuzamosan az eredeti tetőszekezeteket is visszaépítenék. Magyarország kormánya elkötelezett az épített örökség megóvása mellett, ezért a második világháború óta most nyílik először lehetőség ennek megvalósítására.

UPDATE: Nemrég írtam a budai várban található Magyar Nemzeti Levéltár elpusztított csodálatos tornyáról. Azóta fantasztikus hír érkezett: a karácsonykor megjelent Magyar Közlöny szerint, a kormány döntése értelmében visszaépítik  a levéltár Nándor utcai épületének második világháborúban megsérült tornyát, amelyet ’45-ben a helyreállítás helyett felrobbantottak. Ezen felül megépítik azt az épületszárnyat is, amelyet a levéltár korabeli építésze, Pecz Samu tervezett, de az első világháború után, pénzszűke miatt végül nem készült el. Az új épületrészben a Magyar Nemzeti Levéltár látogatóközpontja és információs pontja kap majd helyet. A projekt a Nemzeti Hauszmann Program keretein belül valósul meg.

A Palota (ma Dózsa György) téren álltak egykor a darabont testőrség laktanyái. A teret kát oldalról közrefogó saroktornyocskákkal ellátott eklektikus épületeket Hauszmann Alajos tervezte, azok 1909-re készültek el. A házakat kifejezetten a budai várpalota őrzésére és reprezentációs célokra felállított darabont testőrség elszállásolására építették. Míg az északi épületben (Bessenyei-laktanya) a tisztek, addig az azzal megegyező kinézetű déli laktanyában a legénység szállását alakították ki (testőrségi kaszárnya). Az ikerpaloták szép keretbe foglalták a várpalota látképét a Vármező felől. A második világháborúban, stratégiai jelentőségű lévén, súlyosan megsérült, de menthető állapotban maradt fent. Ennek ellenére a Magyar Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium 1949-ben olyan brutális módon átalakíttatta az épületeket, hogy ma rájuk sem lehet ismerni.

Az északi kaszárnya (Wesselényi) az eredeti eklektikus stílusú homlokzattal és tornyokkal (Forrás: www.skyscraperscity.com)

A felismerhetetlenségig átalakított és lebutított épület a 2010-es években (Forrás: www.maps.google.com)

Maga a királyi palota mint téma akár több cikket is megtölthetne. A palota mai állapota a szocializmus legsötétebb ideológiai eszméinek a következménye. A hajdan Ybl Miklós, majd annak halála után Hauszmann Alajos által megálmodott barokk-rokokó palota Európa legszebb fekvésű és egyik legnagyobb királyi rezidenciája volt. Messze földön híres volt a dunai oldalon egymásba nyíló, több száz méter hosszan elnyúló szalonjai nak sora és carrarai márványból készült bálterme. Több mint ötven különlegesen díszített termével és szalonjával (például: Habsburg-terem, Trónterem, Szent István-terem, Hunyadi-terem, Buffet csarnok és a Kínai szalon) a bécsi Hofburg méltó párja volt.

A második világháborúban a német véderők a várba vonultak vissza, így a palota a szovjet tüzérség ágyúzása következtében szörnyű károkat szenvedett (annak ellenére, hogy az értékes bútorokat és festményeket a pincébe vagy más épületekbe szállították, és az összes ablakot téglával befalazták a belövések ellen). Szinte az egész palota tetőszerkezete beomlott, az épület a front elvonulását követő zűrzavaros időszakban a fosztogatók prédájává vált. A palota több mint két hétig égett, mivel az összes tűzoltófecskendőt a nyilasok nyugatra vittek, így az ágyúzás után megmaradt értékek is elenyésztek.

A szocializmusban többször le akarták bontani (mint a királyság gyűlölt jelképét), és egy állami egyetemet akartak építeni a helyére. Végül az 1960-as években a műemléki és az eredeti terveket teljesen nélkülöző állapotban került felújításra. A szörnyű pusztítás és tűzvész után még fellelhető díszítéseket leverték, vagy egyszerűen a metróból jól ismert műmárvány egyenburkolatot helyezték rájuk. Az épület szintjeit vasbeton födémekkel teljesen átszabták. A külső, kőből faragott és gazdagon díszített barokk homlokzatot vakolattal burkolták be, és a régi kazettás ablakok helyére foncsorozott üvegből készült modern ablakokat helyeztek.

Végül az épület külső megjelenését jelentősen meghatározó tetőzetet és a kupolát (amelynek tetejét egykor a Szent Korona díszítette) egyszerű stílusban építették vissza. A Nemzeti Hauszmann Program keretében az épület hamarosan visszakapja eredeti külsejét és a belső termek közül is több visszanyeri régi pompáját.

Az Ybl-Hauszmann tervezte neobarokk királyi palota látképe a két világháború között. (Forrás: www.wikipedia.com)

Az egykori díszes palota az 1960-es években történt „szocialista” átalakítást követően, napjainkban. (Forrás.www.wikipedia.com)

Ugyancsak a Nemzeti Hauszmann Program keretében nyeri vissza eredeti fényét a Dísz téren álló torzó, az egykori Honvéd Főparancsnokság palotája, és a teljesen megsemmisült, egykori Külügyminisztérium épületei is. A Kallina Mór tervei alapján 1895–1897 között felépült Honvéd Főparancsnokság tömbje össze volt építve a Honvédelmi Minisztérium épületével, amely a Szent György térre nézett. A Honvéd Főparancsnokság neoreneszánsz stílusú, négyemeletes, nagyméretű kupolával koronázott épülettömbje a második világháború idején súlyos károkat szenvedett. A háború után a sérült kupolát és felső emeleteket lebontották, mert az akkori „szakmai álláspont” szerint a vár együtteséhez nem illő magas, sérült épületeket kétemeletesre vissza kellett bontani. Így pusztította tovább a szocializmus a második világháború sebeit. Mára csupán egy egyszintes épülettorzó maradt, amely hosszú hányattatás után két év múlva újra eredeti formájában fog pompázni!

A Dísz tér díszei balról jobbra: Külügyminisztérium, Honvéd Főparancsnokság ás a Kovács-bérház triumvirátusa valamikor az 1910-es években (Forrás: www.skyscraperscity.com)

Balra az egykori Külügyminisztérium helye, középen a Honvéd Főparancsnokság torzója. Hamarosan mindkét épület eredeti formájában épül újjá. A jobboldalon látható Kovács-bérház tetejéről is hiányzik egy lakószint és egy sarokkupola, amelynek jövőbeli sorsa eddig nem ismert (Forrás: www.maps.google.com)

A Várkert bazár és a Várkert kioszk mellett a rakparton található az egykori Lyka-palota épülete. 1893-ra lett kész ifjabb Lyka István megrendelésére a háromszintes eklektikus saroktornyos bérpalota, amelynek terveit Messner Sebestyén készítette. Az épület északi oldala és saroktornya súlyos károkat szenvedett Budapest ostroma alatt.

Egy városi elbeszélés szerint a pesti rakpartra felállított szovjet ütegek azért lőtték folyamatosan az épületet az ostrom ideje alatt, mert ebben a házban élt a kőbányai pincerendszert jól ismerő, ám annak járatait Moszkvának fel nem táró Dreher Sörgyár igazgatója, Dános Marcell is. Az információ azért lett volna fontos a szovjeteknek, mert ott működött a Messerschmitt repülőgépszárny-összeszerelő üzeme, így a szövetséges haderőknek elengedhetetlen lett volna a terület nagyságának ismeretében a „pontos” bombázási helyszín. Mivel Dános Marcell nem adta át az információt a szovjeteknek, háborús ellenségnek tekintették, akit likvidálni kell. A háborút követően a Lyka-palotát gyalázatos formában építették újjá. A palota saroktornyát és három ablakszélességnyi északi tömbjét inkább lebontották, és a foghíjra egy városidegen hatszintes irodaházat húztak fel.

A Lyka-palota látképe a századfordulón (Forrás: www.urbface.hu)

A Lyka-palota megmaradt része sárgára vakolva, előtérben a városkép-romboló vasbeton irodaépület (Forrás: www.maps.google.com)

A Krisztina körút és az Alagút utca sarkán áll az egykori Budai Polgári Casino épülete. Az 1893-ban elkészült kétszintes eklektikus épületet Francsek Imre tervei szerint építették fel a Budai Polgári Casino számára. A saroképület nagyméretű rendezvényteremmel, üzletekkel, lakásokkal és egy kis sarokkupolával rendelkezett. A II. világháborúban a kupola megsérült, majd az ostrom után Lux László építész leegyszerűsített formában, az eredeti homlokzatdíszek és a toronysisak nélkül állította helyre az épületet. Jó hír, hogy a Budavári Művelődési Ház az egykori Casino épületében kapott helyet, amelyet az eredeti díszekkel és sarokkupolával építettek újjá.

A Budai Polgári Casino épülete az eredeti szépségében és a kupolával 1910-ben (Forrás: www.urbface.hu)

Az újjáépítés előtt elkeserítő állapotban volt az épület. Szerencsére azóta eredeti fényében pompázik (Forrás: www.urbface.hu)

Az elveszett tetődíszeket bemutató cikksorozatom a jövő héten folytatódik. Békés, boldog, Covid-mentes újévet kívánok minden kedves olvasómnak!

 

Fecske Gábor László

A sorozat korábbi részei itt olvashatók.              

Iratkozzon fel hírlevelünkre