Szeretett Budpestünk még szebb és még látványosabb lenne, ha az épületek homlokzatfelújításával párhuzamosan az eredeti tetőszekezeteket is visszaépítenék. Magyarország kormánya elkötelezett az épített örökség megóvása mellett, ezért a második világháború óta most nyílik először lehetőség ennek megvalósítására.
UPDATE: Nemrég írtam a budai várban található Magyar Nemzeti Levéltár elpusztított csodálatos tornyáról. Azóta fantasztikus hír érkezett: a karácsonykor megjelent Magyar Közlöny szerint, a kormány döntése értelmében visszaépítik a levéltár Nándor utcai épületének második világháborúban megsérült tornyát, amelyet ’45-ben a helyreállítás helyett felrobbantottak. Ezen felül megépítik azt az épületszárnyat is, amelyet a levéltár korabeli építésze, Pecz Samu tervezett, de az első világháború után, pénzszűke miatt végül nem készült el. Az új épületrészben a Magyar Nemzeti Levéltár látogatóközpontja és információs pontja kap majd helyet. A projekt a Nemzeti Hauszmann Program keretein belül valósul meg.
A Palota (ma Dózsa György) téren álltak egykor a darabont testőrség laktanyái. A teret kát oldalról közrefogó saroktornyocskákkal ellátott eklektikus épületeket Hauszmann Alajos tervezte, azok 1909-re készültek el. A házakat kifejezetten a budai várpalota őrzésére és reprezentációs célokra felállított darabont testőrség elszállásolására építették. Míg az északi épületben (Bessenyei-laktanya) a tisztek, addig az azzal megegyező kinézetű déli laktanyában a legénység szállását alakították ki (testőrségi kaszárnya). Az ikerpaloták szép keretbe foglalták a várpalota látképét a Vármező felől. A második világháborúban, stratégiai jelentőségű lévén, súlyosan megsérült, de menthető állapotban maradt fent. Ennek ellenére a Magyar Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium 1949-ben olyan brutális módon átalakíttatta az épületeket, hogy ma rájuk sem lehet ismerni.
Maga a királyi palota mint téma akár több cikket is megtölthetne. A palota mai állapota a szocializmus legsötétebb ideológiai eszméinek a következménye. A hajdan Ybl Miklós, majd annak halála után Hauszmann Alajos által megálmodott barokk-rokokó palota Európa legszebb fekvésű és egyik legnagyobb királyi rezidenciája volt. Messze földön híres volt a dunai oldalon egymásba nyíló, több száz méter hosszan elnyúló szalonjai nak sora és carrarai márványból készült bálterme. Több mint ötven különlegesen díszített termével és szalonjával (például: Habsburg-terem, Trónterem, Szent István-terem, Hunyadi-terem, Buffet csarnok és a Kínai szalon) a bécsi Hofburg méltó párja volt.
A második világháborúban a német véderők a várba vonultak vissza, így a palota a szovjet tüzérség ágyúzása következtében szörnyű károkat szenvedett (annak ellenére, hogy az értékes bútorokat és festményeket a pincébe vagy más épületekbe szállították, és az összes ablakot téglával befalazták a belövések ellen). Szinte az egész palota tetőszerkezete beomlott, az épület a front elvonulását követő zűrzavaros időszakban a fosztogatók prédájává vált. A palota több mint két hétig égett, mivel az összes tűzoltófecskendőt a nyilasok nyugatra vittek, így az ágyúzás után megmaradt értékek is elenyésztek.
A szocializmusban többször le akarták bontani (mint a királyság gyűlölt jelképét), és egy állami egyetemet akartak építeni a helyére. Végül az 1960-as években a műemléki és az eredeti terveket teljesen nélkülöző állapotban került felújításra. A szörnyű pusztítás és tűzvész után még fellelhető díszítéseket leverték, vagy egyszerűen a metróból jól ismert műmárvány egyenburkolatot helyezték rájuk. Az épület szintjeit vasbeton födémekkel teljesen átszabták. A külső, kőből faragott és gazdagon díszített barokk homlokzatot vakolattal burkolták be, és a régi kazettás ablakok helyére foncsorozott üvegből készült modern ablakokat helyeztek.
Végül az épület külső megjelenését jelentősen meghatározó tetőzetet és a kupolát (amelynek tetejét egykor a Szent Korona díszítette) egyszerű stílusban építették vissza. A Nemzeti Hauszmann Program keretében az épület hamarosan visszakapja eredeti külsejét és a belső termek közül is több visszanyeri régi pompáját.
Ugyancsak a Nemzeti Hauszmann Program keretében nyeri vissza eredeti fényét a Dísz téren álló torzó, az egykori Honvéd Főparancsnokság palotája, és a teljesen megsemmisült, egykori Külügyminisztérium épületei is. A Kallina Mór tervei alapján 1895–1897 között felépült Honvéd Főparancsnokság tömbje össze volt építve a Honvédelmi Minisztérium épületével, amely a Szent György térre nézett. A Honvéd Főparancsnokság neoreneszánsz stílusú, négyemeletes, nagyméretű kupolával koronázott épülettömbje a második világháború idején súlyos károkat szenvedett. A háború után a sérült kupolát és felső emeleteket lebontották, mert az akkori „szakmai álláspont” szerint a vár együtteséhez nem illő magas, sérült épületeket kétemeletesre vissza kellett bontani. Így pusztította tovább a szocializmus a második világháború sebeit. Mára csupán egy egyszintes épülettorzó maradt, amely hosszú hányattatás után két év múlva újra eredeti formájában fog pompázni!
A Várkert bazár és a Várkert kioszk mellett a rakparton található az egykori Lyka-palota épülete. 1893-ra lett kész ifjabb Lyka István megrendelésére a háromszintes eklektikus saroktornyos bérpalota, amelynek terveit Messner Sebestyén készítette. Az épület északi oldala és saroktornya súlyos károkat szenvedett Budapest ostroma alatt.
Egy városi elbeszélés szerint a pesti rakpartra felállított szovjet ütegek azért lőtték folyamatosan az épületet az ostrom ideje alatt, mert ebben a házban élt a kőbányai pincerendszert jól ismerő, ám annak járatait Moszkvának fel nem táró Dreher Sörgyár igazgatója, Dános Marcell is. Az információ azért lett volna fontos a szovjeteknek, mert ott működött a Messerschmitt repülőgépszárny-összeszerelő üzeme, így a szövetséges haderőknek elengedhetetlen lett volna a terület nagyságának ismeretében a „pontos” bombázási helyszín. Mivel Dános Marcell nem adta át az információt a szovjeteknek, háborús ellenségnek tekintették, akit likvidálni kell. A háborút követően a Lyka-palotát gyalázatos formában építették újjá. A palota saroktornyát és három ablakszélességnyi északi tömbjét inkább lebontották, és a foghíjra egy városidegen hatszintes irodaházat húztak fel.
A Krisztina körút és az Alagút utca sarkán áll az egykori Budai Polgári Casino épülete. Az 1893-ban elkészült kétszintes eklektikus épületet Francsek Imre tervei szerint építették fel a Budai Polgári Casino számára. A saroképület nagyméretű rendezvényteremmel, üzletekkel, lakásokkal és egy kis sarokkupolával rendelkezett. A II. világháborúban a kupola megsérült, majd az ostrom után Lux László építész leegyszerűsített formában, az eredeti homlokzatdíszek és a toronysisak nélkül állította helyre az épületet. Jó hír, hogy a Budavári Művelődési Ház az egykori Casino épületében kapott helyet, amelyet az eredeti díszekkel és sarokkupolával építettek újjá.
Az elveszett tetődíszeket bemutató cikksorozatom a jövő héten folytatódik. Békés, boldog, Covid-mentes újévet kívánok minden kedves olvasómnak!
Fecske Gábor László
A sorozat korábbi részei itt olvashatók.