Budapest elveszett tetődíszei VI.

Cikksorozatom mai részében budai oldalon található épületeket mutatok be. Ezek között akadnak olyanok, amelyeknek tetőrekonstrukciója még várat magára, de szerencsére olyanok is, amelyek helyreállítása különböző projektek keretében már elkezdődött.

A Bem-rakparton található Luczenbacher-házat Luczenbacher Pál fakereskedő építette klasszicista stílusban, majd az épület kontúrjait megtartva eklektikus stílusban építették át azt 1899-ben. A Dunára néző főhomlokzat „U” alakú udvarának két végét tornyok díszítették. Az épület aljában működött a Fekete Medve gyógyszertár, amely Buda legrégebbi – 1691-ben alapított – patikája volt. Az épület második emeleti lakásában élt a hithű kommunista, ám kiváló színművész: Gobbi Hilda is. A Luczenbacher-ház tornyai a második világháborúban megsérültek, azokat el is bontották. Szerencsére az idén jó hírek érkeztek, hamarosan felújítják a ház homlokzatát, és a tornyok is visszaépülnek egy magánberuházás keretében.

Sajnos nem találtam háború előtti fényképet a házról, ez már a rekonstrukciós terv (Forrás: www.skyscraperscity.org)

A felújítás előtti állapotok napjainkban (Forrás: www.skyscraperscity.org)

A budai oldal sugárútja („születési nevén” Fehérvári út, majd Horthy Miklós sugárút), a Bartók Béla út kiépülése – csakúgy, mint az Andrássy út -, impozáns torony- és kupoladíszekkel kezdődött. A Müller-bérházat 1903-ban Müller Ignác Lajos illatszergyártó és -kereskedő rendelte meg. A háromemeletes, eklektikus sarokkupolás bérház földszintjén működött Buda egyik közkedvelt kávézója, a Gellért (ma Szeged vendéglő, mellette az éjjel-nappali ABC). A bérház tornya túlélte a második világháborút, valamikor az 1950-es években bontották el – feltehetőleg ideológiai okokból.

Balra az Eraviszkusz-ház, jobbra a Müller-bérház még az impozáns tetődíszekkel valamikor az 1910-es években. (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

Napjainkban lecsupaszított háztetők indítják a Bartók Béla utat (Forrás: maps.google.com)

A Bem József tér nem csak a Külügyminisztérium épülete vagy a Radetzky-lakanya miatt érdekes. Nemrég találtam egy ritka fényképet, amelyen egy korabeli vitorláshajó látható, amit egy „traktor” vontat. A kép érdekessége, hogy  tanúsága szerint a mai Liptay utca elején álló mindkét bérház toronydísszel rendelkezett. Sajnos az épületekről nem tudunk semmit, sem arról, hogy mi történhetett a díszes tetőzetükkel. Visszaépítésük minden bizonnyal jót tenne a hamarosan magához térő Bem tér számára.

Balra a Radetzky-laktanya széle, jobb szélen pedig a két bérház. A téren álló ugyancsak díszes földszintes építmény funkciója ismeretlen. Az előtérben található sínpár a rakparti és a Margit körúti villamos vonalakkal „fonódott” egykor (Forrás: www.skyscraperscity.com)

Napjaink elkeserítő látványa a lecsupaszított bérházzal (Forrás: maps.google.com)

A Budai vár, beleértve a polgárvárost és a Királyi palota környékét – Magyarország legértékesebb és legrégebbi történelmi épületeit lefedő területe a fővárosnak. Ezért mérhetetlen kár, hogy a második világháborúban itt volt a legnagyobb veszteség: az épületek több mint 80 százaléka elpusztult, vagy súlyosan megrongálódott. A megkésett és a nem korhű visszaépítés következtében olyan épületeket is lecsupaszítottak, amelyek a csodával határos módon kisebb belövésekkel megúszták az ostromot; ilyen a volt Pénzügyminisztérium palotája a Szentháromság téren.

Az 1904-re felépült, háztömbnyi méretű angol gótikus (Tudor) és francia barokk (XVI. Lajos) jegyeket viselő palotát Fellner Sándor és Egerzeiger Gyula tervei alapján építették. Érdekesség, hogy az alatta található barlangrendszert összekötötték a várban található többi kormányzati épülettel (belügy, külügy, hadügy, Miniszterelnökség, Főhercegi palota, Királyi palota stb). A világháborúban könnyebb sérüléseket szerzett épületet úgy újították fel, hogy számos épületrészt még el is bontottak – a csodálatos tetőzetet is. A Nemzeti Hauszmann Program keretében az eredeti formájában állítják vissza az épületet, amely a tervek szerint egy év múlva készülhet el.

A Pénzügyminisztérium palotája a csodálatos tetőidomokkal és tornyokkal harmonizál a Szentháromság szoborral és a Mátyás templommal. (Forrás: www.skyscraperscity.com)

Az épület 2018 márciusában. No comment… (Forrás: Sergio Montalbetti, Google Maps/Picasa)

A Magyar Nemzeti Levéltér épülete egy csoda. A Bécsi kapu tér 2-4. szám alatt található épületet már az első világháborúban elkezdték tervezni, de csak 1925-ben költözhetett be a levéltér. Az épület terveit Pecz Samu, a színes-mázos tetőcserepeket a Zsolnay-gyár, míg az ólomüvegeket Róth Miksa készítette. Az épület különlegessége a hatalmas toronynak álcázott kémény és víztorony: télen a torony belsejében található kürtőn távozott a kazán égésterméke, illetve a torony víztoronyként is funkcionált egy esetleges tűzvész esetén (napjainkban már nem vízzel oltanának). Maga a torony mindemellett Mátyás király reneszánsz palotájának tornyát mintázza, amely egykor a mai Királyi palota helyén állt. A felbecsülhetetlen és pótolhatatlan értékű gyűjtemény egy részének pusztulását egy régi orosz térkép okozta, amely laktanyát jelölt a helyszínen (itt állt egykor a Bosnyák laktanya és a pincében működött egy ideig a Wehrmacht-parancsnokság is), így kiemelt célpont volt a második világháborúban, de még 1956-ban is lőtték az oroszok – teljesen feleslegesen. A háború után gyönyörű tetődíszeit statikai okokra hivatkozva lebontották, a tornyot felrobbantották. Nagy kár érte, mert a vár sziluettjéből hiányoznak a tornyok és a kupolák.    

A levéltár eredeti tetőidomai és tornya az 1930-as években. (Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

Vissza a tornyot! (Forrás: www.maps.google.com)

A cikksorozat újabb ás újabb képekkel folytatódik!

 

Fecske Gábor László

A szerző további írásai itt olvashatók

 

Kiemelt képünkön balra a Radetzky-laktanya széle, jobb szélen pedig két bérház látható. A téren álló ugyancsak díszes földszintes építmény funkciója ismeretlen. Az előtérben található sínpár a rakparti és a Margit körúti villamos vonalakkal „fonódott” egykor. (Forrás: www.skyscraperscity.com)

Iratkozzon fel hírlevelünkre!