Tízből egy szülő maga teszi ki a gyermekét pedofil zaklatásnak

November 20-a a gyermekjogok világnapja. Ez alkalomból az SOS Gyermekfalvak nonprofit szervezet felmérést készített arról, hogyan jelennek meg a gyerekek a szülők közösségi oldalain, illetve hogyan használják maguk a gyermekek az internetet, a közösségi médiát. A kutatás tapasztalatait összegezve a szervezet tanulságos videókampányt indított, hogy ezzel is segítse a szülőket, valamint felhívja figyelmüket a legkisebbekre leselkedő internetes veszélyekre. Az SOS Gyermekfalvak ajánlása egyébként nemcsak szülőknek, illetve nevelőszülőknek, hanem gyerekekkel foglalkozó szervezeteknek is rendkívül hasznos lehet.

Forrás: Pixabay

Életünk a nyilvánosság előtt zajlik. Az emberek nagy része szinte minden lépését dokumentálja és posztolja a közösségi oldalakon. Látjuk, hogy ki mit eszik, hogyan sportol, mit csinál a szabadidejében, hova megy nyaralni – és még sorolhatnánk. Miért van erre szükség? Miért teszi boldoggá az embereket, hogy a kirakatban élik az életüket? Miért kell mindenről, ami velünk történik, lenyomatot készíteni? Talán e nélkül már nem is teljes az életünk? Miért nem tudnak a családi pillanatok bensőséges, intim pillanatok maradni? Akinek számít, hogy mi történik velünk, az úgyis érdeklődik, tartja velünk személyesen a kapcsolatot. A többi meg csak felszín, máz.

A legnagyobb baj ebben az egész őrületben, hogy

nem vagyunk tisztában azzal, hogy ha tartalmakat töltünk fel a világhálóra magunkról, a családunkról, mindenféle korlátozás nélkül, akkor azok egyrészt örökre bekerülnek az éterbe, másrészt bárki szabadon felhasználhatja őket.

Így történhet meg az is, mint legrosszabb forgatókönyv, hogy a gyermekünkről feltöltött cuki pancsolós kép egy pedofil oldalon köt ki – és nem tehetünk ellene semmit.

Az online felmérés – amely az ország különböző részeiről érkező, 1371 szülő bevonásával készült – rámutat arra, hogy 10 szülőből 6 rendszeresen közöl tartalmat gyermekéről széles nyilvánosság előtt, és sajnos teszi ezt úgy, hogy a gyermek arca tökéletesen kivehető a képeken, videókon. Mindössze a megkérdezettek 7 százaléka ügyel rá, hogy gyermekét profilból, hátulról, vagy sejtelmesen ábrázolva mutassa meg. A kutatás eredményeként megállapítható az a szomorú tény is, hogy minden 10 szülőből 1 osztott már meg gyermekéről részlegesen vagy teljesen meztelen fotót, táptalajt biztosítva annak, hogy illetéktelenek saját beteges céljaikra használják fel családi életük egy-egy megörökített pillanatát.

Forrás: Pixabay

Belegondoltunk már valaha abba, hogy a gyermekeink vajon mit szólnak ahhoz, hogy mutogatjuk őket? Akarják-e, hogy felkerüljenek a világhálóra? Egyáltalán nem biztos, hogy egyetértenek vele, sőt: joguk lenne nemet mondani rá. Már ha tudnának beszélni, vagy sejtenék, hogy mire készülünk – néhány like-ért cserébe. Emlékezzünk csak vissza, mennyire kínos tud lenni, mikor a szüleink gyerekkori képeket mutogatnak rólunk a szomszédoknak, ismerősöknek!

Említést kell tenni azokról a fotókról, amelyeken gyermekünk barátai, idegen gyerekek is szerepelnek. A többi gyerek szüleitől vajon kértünk engedélyt, hogy kitehessük a fotót? Ha már a személyiségi jogoknál tartunk, a képek feltöltésénél fokozottan figyelni kell a hátrányos helyzetű, beteg, vagy állami gondozott gyerekek csoportjára!

Vegyük például az állami gondozottak fényképeinek felkerülését a világhálóra. A nevelőszülőknek nincs joga képet feltölteni, nekik minden esetben kérniük kell a gyermekvédelmi gyám beleegyezését. De számos egyéb kérdést is felvet a nevelőotthonokban élő gyermekről készült fényképek kihelyezése. Felnőve ezek a gyermekek ugyanis nem feltétlenül tudnak múltjukról, gyökereikről, vagy éppen szégyellve azokat, titkolják a régi időket. De a gyermekotthonok által feltöltött fotók elfeledni kívánt életük tanúkövei lehetnek. A témával kapcsolatban irányadó lehet, hogy Franciaországban például pár éve betiltották a csecsemőkről készült fotók feltöltését, csökkenteni kívánva ezzel a pedofília térnyerését.

Hogyan tudjuk tehát megvédeni gyermekeinket? Szülőként csakis olyan képeket tegyünk közzé a világhálón, amelyek közléséhez gyermekünk hozzájárult; soha ne hozzuk őket kellemetlen vagy megalázó helyzetbe – például azzal, hogy meztelen képeket rakunk ki róluk… A közösségi megosztások esetében pedig – a láthatósági beállításokat használva – korlátozhatjuk, hogy kihez jusson el a felvétel. Ennyit igazán megtehetünk gyermekeinkért!

Forrás: Pixabay

Sajnos minél idősebbek a csemeték, annál több időt lógnak az interneten, annál több közösségi és egyéb felület áll a rendelkezésükre. Sőt: ott tart a gyermektársadalom, hogy a „ha kimaradsz, lemaradsz” elvet kell követnie – azaz ha nem vagy fent a világhálón, akkor nemcsak „ciki” vagy, de jóformán nem is létezel. A Facebookra és az Instagramra 13 év alatt nem lehet regisztrálni, a Netflix, a Spotify vagy az Xbox Live esetében pedig már 18 év a korhatár. Ezek hasznos korlátozások – de ismerjük a gyermekeink határtalan kreatív képességeit…

Forrás: Pixabay

Ha lehetséges, töltsünk minél több hasznos időt velük – és ne használjuk az internetet gyermekfelügyelőként. Nem is hinnénk, milyen könnyen találkozhatnak gyermekeink tiltott, veszélyes tartalmakkal, és válhatnak online zaklatás áldozataivá. Tegyünk meg mindent, hogy ezt megelőzzük, védjük meg őket! Először is mindenképp hívjuk fel a figyelmüket az esetleges veszélyekre. A már említett felmérésből kiderül, hogy a szülők fele egyáltalán nem beszélgetett még gyermekével az internetbiztonságról, 11 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem is érdekli a téma. Másrészt, ha tehetjük, korlátozzuk a fiatalok világhálón eltöltött idejét. Harmadrészt pedig

használjunk a számítógépen, tableten, telefonon a szülői felügyelet programot és reklámblokkolót.

Ez utóbbi javaslatot a megkérdezetteknek sajnos csak a harmada használja. Az ugyan biztató, hogy a válaszadók 76 százaléka megszabja gyermekének a napi internethasználat mennyiségét, de ez a korlát még nem befolyásolja a minőséget. A válaszadók többsége csak heti rendszerességgel követi, hogy gyermeke milyen posztokat tesz ki, milyen oldalakat követ, kikkel barátkozik a közösségi fórumokon. Az online levelezést ennél jobban figyelik a szülők, 64 százalékuk folyamatosan, napi szinten nyomon követi gyermeke írogatásait.

Lépjünk, mert ezekkel az apró, de konkrét szabályozásokkal megvédhetjük a gyermekeinket!

Forrás: SOS Gyermekfalvak Magyarország

 

Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásunk:

Büntetés kontra pozitív fegyelmezés

Kiemelt képünk forrása: Pixabay