Nagy István: Meg kell találnunk az egyensúlyt a fenntarthatóság és a versenyképesség között

„A visegrádi országoknak köszönhetően a testület elfogadta, hogy a koronavírus-járvány miatt további támogatásban részesüljenek az állattartók” – nyilatkozta lapunknak Nagy István agrárminiszter, akivel a térség és Magyarország fenntartható mezőgazdaságáról beszélgettünk.

– A magyar mezőgazdaság az elmúlt évtizedben a reneszánszát éli, jelentős növekedést ért el, azonban a jelenlegi nagytáblás művelés jelentős környezetpusztítással is együtt jár. Milyen fenntarthatósági utak állnak Magyarország előtt?

– Éppen ez a kérdés adja most agrárpolitikánk legfőbb aktualitását, hiszen ez a következő időszakra vonatkozó közös agrárpolitikai tárgyalásainak központi kérdése is.

Meg kell találnunk az egyensúlyt a fenntarthatóság és a versenyképesség között.

Ebből a szempontból örömteli, hogy októberben létrejött a megállapodás az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei között a KAP (Közös Agrárpolitika) reformról. Ez a megállapodás alapvetően fogja meghatározni a magyar mezőgazdaság támogatási rendszerének és termelési feltételeinek jövőjét a 2023-2027 közötti időszakban. Fontos hangsúlyozni, hogy alapvetően a magyar gazdatársadalom érdekeit szolgáló, kompromisszumos megegyezés született.

A többi tagállamhoz hasonlóan mi is egyetértünk a magasabb környezeti ambíciók fontosságával, a vitát elsősorban a végrehajtás mikéntje okozta.

Az agrártámogatások kifizetésének feltétele lesz a környezeti célok előmozdítása, de az Európai Bizottság javaslatával ellentétben az elfogadott dokumentum meghagyja a tagállamok rugalmasságát, az adott ország alakíthatja ki, hogy a környezeti célok eléréséhez milyen feltételeknek kell megfelelniük a gazdáknak.

Nagy István agrárminiszter (Forrás: Agrárminisztérium/Pelsőczy Csaba)

A vitás kérdések mellett számos pontban egyetértett a 27 uniós ország. Ezek közé tartozik az úgynevezett Termőföldtől az asztalig stratégia, amelynek lényege, hogy összehangolja és fenntarthatóvá tegye az európai élelmiszer-előállítást, mindezt az őstermelők erőteljesebb támogatása mellett.

Mi korábban is azt hangsúlyoztuk, hogy a stratégia céljait támogatni tudjuk, ha azok nem jelentenek elviselhetetlen terhet a gazdálkodóknak, továbbá ha a szabályozás megakadályozza, hogy a termelés drágulása miatt harmadik országokból érkező, alacsonyabb állatjólléti és éghajlati elvárások mellett gyártott élelmiszerek árasszák el az uniós piacot.

– A térségben a visegrádi országok együttműködése mennyire jellemző?

– Nagymértékben, a V4 tagállamok erős szövetséget képeztek a tárgyalásokon, és több közös sikert is elkönyvelhettünk. A visegrádi országok javaslatára elhalasztotta a tanács például az ökológiai termelésre és a címkézésre vonatkozó szabályozás szigorítását. A visegrádi országoknak köszönhető, hogy a testület elfogadta, hogy a koronavírus-járvány miatt további támogatásban részesüljenek az állattartók, és a későbbiekben kerüljön újra napirendre az állatjólléti, állategészségügyi szabályok további szigorítása is.

Összefoglalva, a közvetlen támogatási rendszer, a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások támogatása, a termeléshez kapcsolódó környezetvédelmi feltételek, a fiatal gazdák vagy a kisgazdaságok támogatása együttesen garantálja a jövőben a magyar mezőgazdaság versenyképes fejlődését.

Emellett megmarad az állattartók és a kertészetek számára a nemzeti támogatások rendszere, a fiatal gazdák támogatása, és a nehéz helyzetben lévő, úgynevezett érzékeny ágazatok termelési támogatásait is sikerült megtartani. Így összességében az új megállapodás támogatásrendszere biztosítja környezetünk, teremtett világunk megőrzését és a gazdáink versenyképes termelését is.

Melyek a legfontosabb kihívások, amelyek a magyarországi mezőgazdaságban jelentkeznek?

– Az imént már részletezett fenntarthatósági kérdések mellett természetesen az agráriumban is a koronavírus-járvány jelenti a legnagyobb kihívást mind gyakorlati, mind szabályozási oldalról. Emellett idén az időjárás sem volt kimondottan kegyes a gazdákhoz, és az állatbetegségek is folyamatos feladatot adtak.

Öröm számomra, hogy elmondhatom: a magyar gazdatársadalom mindezek ellenére is helyt állt és tette a dolgát, biztosítva az ország számára a folyamatos élelmiszer-ellátást.

Ha vissza tekintünk a végéhez közeledő 2020-as esztendőre, akkor azt látjuk, hogy tavasszal az aszály és a kora tavaszi fagyok, majd az intenzív csapadék mellett az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza és a gazdatársadalmat is érintő koronavírus-járvány is nehezítette az agrárium helyzetét. A vírus miatti pánik pedig a fogyasztói vásárlási szokásokat is átalakította.

Nagy István agrárminiszter (Forrás: Agrárminisztérium/Pelsőczy Csaba)

– A koronavírus-járvány hogyan változtatta meg a mezőgazdasági munkát?

– A gazdák helytállása az agráriumot stratégiai ágazattá emelte. Míg különböző szolgáltató vagy ipari szektorok megállhattak a járvány idején, a mezőgazdaságnak működnie kellett. Az Agrárminisztérium a gazdaságvédelmi akcióterv részeként kidolgozta a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programot, melynek keretében a kormány vissza nem térítendő támogatás formájában

mintegy 25 milliárd forintos többletforrást biztosított a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak.

Az agráriumban a gazdaság helyzetének stabilizálása és a munkahelyek megmentése mellett fontos cél volt az élelmiszer-termelési kapacitások védelme is, a 12 meghirdetett kiírásra több mint 35 ezer kérelem érkezett. A koronavírus-járvány miatt középpontba került a hazai termék, és több fogyasztást ösztönző kampányt is tartottunk.

Tudtuk, hogy a nehéz helyzetből egyetlen irány jelenthet kiutat: a fejlesztés. Összesen 1560 milliárd forint értékben jelentettünk meg pályázatokat a vidékfejlesztési programban, a zömében már megszülettek támogatói döntések, de 18 felhívás még nyitott.

Az eddigi döntések több mint 200 ezer kérelem pozitív elbírálását jelentik, a beadott kérelmek 72 százaléka nyert.

A források 62 százalékban beruházásokra lettek elkülönítve, és eddig mintegy 742 milliárd forint értékben történt kötelezettségvállalás.

A szeptemberében indult beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási programban augusztus végéig a bevett hitelek összege elérte az 57 milliárd forintot. Ez azt mutatja, hogy a gazdák nemcsak a céljaikat ismerik, hanem bíznak a jövőben és vállalkoznak.

Az ő munkájukat segíti, hogy október 16-én rendben elkezdődött a jövő évi agrártámogatások előlegfizetése. Ennek az a fő célja, hogy az őszi munkák zavartalanul érjenek véget, és stabil maradjon a termelők pénzügyi helyzete, likviditása. Arra törekszünk, hogy minél több termelő részesülhessen előrehozott kifizetésben, és minden jogcímen elinduljon az utalás, amelyen arra van lehetőség.  A területalapú támogatásokon túl egyes kulcságazatokat célzottan segítő támogatások – mint például a tejelő tehenek vagy az anyajuhok után kapható támogatások – kifizetését is megkezdtük.

– Számos európai országban a környezeti problémák miatt ellehetetlenül a méhészet. Magyarországon is fennáll ennek a veszélye?

– Minden rendelkezésünkre álló eszközzel azon dolgozunk, hogy ez ne így legyen. Az idei helyzetről röviden elmondható, hogy ebben az évben is lesz elég méz Magyarországon, a méztermés és a tartalékok a mintegy 10 ezer tonna körüli belső fogyasztást a gyengébb eredmények ellenére is fedezik.

A méhegészségügyi helyzet az idén megfelelő volt, a méhcsaládok szinte egész évben népesek és vitálisak voltak.

A repce virágzását azonban az aszály hátráltatta, az akáclegelők soha nem látott fagykárokat szenvedtek, a napraforgó virágzása idején pedig hűvös, csapadékos időjárás akadályozta a gyűjtést. Az átlagosnál szerényebb hozam hatással lehet az árakra, azonban állandósuló, drasztikus áremelkedésre nem számítunk, az értékesítési árat ugyanis a helyi kínálat és kereslet befolyásolja, valamint az áruházláncokon és mézfeldolgozókon keresztül érkező, jellemzően olcsóbb import.

Örömteli, hogy az elmúlt években folyamatosan emelkedett az egy főre jutó éves átlagos mézfogyasztás az országban:

míg 2010-ben egy ember átlagosan 30 dekagramm, addig 2019-ben már közel 1 kilogramm mézet fogyasztott.

Magyarországon az utóbbi öt év mézimportja évi 1200 és 1800 tonna között változott, az idén a fogyasztástól függően ez magasabb lehet, de lényeges emelkedésre nem számítunk.

A magyar méztermelés általában nemcsak a teljes hazai fogyasztást fedezi, hanem jelentős, 17,5-23,5 ezer tonna körüli mennyiségben exportálunk is. Egy átlagos évben az Európai Unió össztermésének 10 százalékát Magyarország adja.

Országszerte mintegy 1,2 millió méhcsalád van, az ágazat pedig több mint 20 ezer magyar család megélhetéséhez járul hozzá.

A méhészeket egyebek mellett a fele részben uniós finanszírozású Magyar Méhészeti Nemzeti Program forrásaival támogatjuk. Fontos megemlíteni, hogy a kormány a méhészeti ágazatnak 1 milliárd forintot biztosít a koronavírus veszélyhelyzet miatti nehézségek kezelésére, és a méhtartási kedv fenntartására. A támogatási rendszer összességében alkalmas arra, hogy a gyengébb termés miatt esetlegesen kialakuló átmeneti piaci zavarokat kezelje.

Nagy István agrárminiszter (Forrás: Agrárminisztérium/Pelsőczy Csaba)

– 2004 óta, az Európai Unió négyzetméter-alapú támogatási rendszerének ösztönző hatására eltűntek az erdővédő sávok, amelyek számos rovar, apró állat élőhelyét is jelentették. Tervezik-e a következő években a táblaszélek egy részének kivonását a megművelés alól?

– Az eltűnő erdősávok védelme és helyreállítása érdekében már eddig is történtek intézkedések. A KAP reform eredményeképpen, 2015-től elérhető a zöldítés támogatása. A zöldítés kifejezés az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági tevékenységet, azaz gyakorlatokat takar.

A 15 hektár fölötti szántóterületen gazdálkodóknak a terület legalább 5 százalékának megfelelő kiterjedésű ökológiai jelentőségű területet kell kijelölniük.

A zöldítési gyakorlatok között nevesített és támogatott tevékenység a fasor vagy fás sáv megőrzése. A szántóföldi kultúrával kombinált agrár-erdészeti rendszerek, fás legelők, fás kaszálók és mezővédő fásítások megvalósítását az elmúlt években a Széchenyi 2020 program részeként az „Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása” felhívásban foglaltak szerint külön támogatta az agrárpolitika. A most futó programozási időszakban mind a zöldítési mind az agrár-erdészeti rendszerek támogatásának megtartására, fokozására és feltételeinek pontosítására törekszik agrárpolitikánk.

 

Tóth Gábor

Különleges rózsatöveket adott több száz plébániának az Agrárminisztérium

Méhek a 22-es csapdájában

Schmidt Egon: A hazai madárfajok állományai nagyon megfogyatkoztak minden igyekezetünk ellenére

Kiemelt képünk forrás: Agrárminisztérium (Fotó: Pelsőczy Csaba)

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!