Reálpolitika és kommunizmus

Mérlegen a Szentszék és Kína közötti megállapodás

Sajtóértesülések szerint a Szentszék meg kívánja hosszabbítani a kommunista Kínai Népköztársasággal aláírt titkos egyezményt. Noha a 2018-ban megkötött paktum részletei továbbra sem ismertek, Róma korábban megerősítette, hogy a püspökök kinevezésében jutottak (ideiglenes) egyezségre Pekinggel. A megállapodást akkor többen is bírálták, mondván, a kínai érdekek érvényesülése mellett az semmilyen engedményt nem tartalmaz a Szentszék számára. Pietro Parolin államtitkár két év elteltével mégis pozitívan értékelte a megkezdett folyamatot, hiszen immáron minden püspök egységben van Rómával.

Az egyezmény óta eltelt időszak mégsem adhat okot túl sok optimizmusra. Erre a következtetésre jutott Sandro Magister Vatikán-szakértő is, miután közelebbről megvizsgálta a Kínai Katolikus Egyház jelenlegi állapotát. Amellett, hogy a keresztények üldözése fokozódott, az egyházmegyék helyzete szinte semmit nem javult.  A Kínában található, összesen 135 egyházmegyéből és apostoli prefektúrából csupán 73-at kormányzott püspök 2018-ban. Napjainkban 74 püspök működik, tehát ez a szám mindössze eggyel emelkedett, így az üresedésben lévő egyházmegyék számát nem sikerült lecsökkenteni. Egyedül a Belső-Mongóliai Jinning egyházmegyében sikerült új püspököt kinevezni, de erről már az egyezmény előtt konszenzus született…

Jelentős változásnak mondható ugyanakkor a pekingi rezsimhez hű püspökök megnövekedett aránya az egyházmegyék élén. 2018 szeptembere óta a (korábbi) hazafias-állampárti püspökök száma 56-ról 62 főre emelkedett, míg a (szintén korábban) Rómához hű, földalatti főpapok létszáma 17-ről 12-re csökkent. Róma hét püspök esetében oldotta fel a kiközösítést, Peking pedig öt földalatti püspököt ismert el.

A kompromisszum ebben az esetben is meglehetősen egyoldalú, mivel az öt főpap közül egy már 86. életévét is betöltötte, míg kettő másik régóta tagja a pártállami vezetésű Kínai Hazafias Katolikus Szövetségnek. Utóbbi szervezet mellett – a szintén Peking által kézivezérelt – Püspökök Tanácsának van meghatározó szerepe a kínai egyházon belül. A Tanács elnöksége egyébiránt kizárólag korábban kiközösített püspökökből áll, és nem lehetnek tagjai a kizárólag Róma által elismert személyek.

Az említetteken kívül Hongkong és Makaó különleges státuszú helynek számít, ahol a pápa a kínai kormánytól függetlenül, teljesen szabadon nevezheti ki a helyi ordináriust.  Ennek ellenére a hongkongi püspöki szék betöltése már két éve húzódik. A legfrissebb hírek szerint ugyanakkor a Peking által is favorizált, Peter Choi lehet a befutó. Choi kinevezésének híre heves tiltakozást váltott ki Joseph Zen bíboros részéről, ám Benedek pápa egykori tanácsadója hiába utazott az Örök Városba, a Szentatya nem fogadta.

Nem szabad megfeledkeznünk továbbá a házi őrizetben vagy börtönben lévő püspökökről sem. A Rómához hű hitvallók közül a hatóságok Guo Xijint, Augustine Cui Tait és Julius Jia Zhiguot letartóztatták, Shanghai püspöke, Thaddeus Ma Daqin pedig 2012 óta házi őrizetben van. Értük Ferenc pápa egyetlen egyszer sem emelte fel szavát nyilvánosan.

2018. szeptember 22. óta tehát annyi történt, hogy az állampárti püspökök immáron legálisan – a Szentszék által elismerve, teljes közösségben az egyházzal – irányíthatják a Kínai Katolikus Egyházat. Hogy mindezek után Parolin bíboros-államtitkár és Ferenc pápa miért akar „továbbhaladni a megkezdett úton”, az számos hívő számára rejtély marad…

 

Csernus-Ortutay Márton

A szerző katolikus egyháztörténész.

 

A szerzőtől olvasásra ajánljuk: 

Hogyan akarják baloldalra navigálni az egyház hajóját?