Süli János: A magyar versenyképesség az olcsó energián is múlik

„A zöldek irracionalitására egyébként jellemző, hogy miközben a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését helyezik (energia)politikájuk fókuszába, pont azt az energiatermelési módot akarják felszámolni, amely a leghatékonyabban képes tiszta villamos energiát termelni” – mondta Süli János tárca nélküli miniszter a Vasárnapnak adott interjújában. Az interjú első rész itt olvasható.

– Az Európai Unió tagállamai 2050-re vállalták a klímasemlegességet. Hány tagállam véli úgy, hogy ezt az atomenergiával fogja elérni?

– Az Európai Unióban a tagállamok fele támaszkodik atomenergiára. Ma a franciák, a csehek, a szlovákok, a finnek, a bolgárok, valamint a britek is atomerőmű-építésében gondolkodnak – ebbe a sorba illeszkedünk mi, magyarok is. Nyilván klímavédelmi jelentőségük is megkerülhetetlen, hiszen

az EU-ban az atomerőművek termelik a legtöbb villamos energiát üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül!

De a szlovéneket is egyre jobban foglalkoztatja az a lehetőség, hogy építsenek egy új blokkot a régi helyett a krsko-i telephelyen. Lengyelországnak eddig nem volt atomerőműve, viszont úgy tűnik, ők is belátták, hogy a klímavédelmi célkitűzéseik teljesítésének leghatékonyabb eszköze az atomenergia alkalmazása.

Gigantikus, negyvenmilliárd dolláros atomerőmű-beruházást indít Lengyelország, hogy kiváltsa szénalapú energiatermelését.

Süli János tárca nélküli miniszter (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)

– Vannak olyan országok, amelyek más stratégia alapján gondolják el az energiapolitikájukat? 

– Igen, Németország és Ausztria másként döntött. Nyugati szomszédunk kivételes vízrajzi adottságairól már esett szó, a német kormány pedig egy „párhuzamos” villamosenergia-rendszert épített ki. Az igényhez képest dupla akkora erőműpark épült ki (fele hagyományos, fele megújuló), de a hagyományos erőművekre továbbra is szükség van.

El sem hinné, de a viszonylag nagy kiterjedésű Németországban is előfordul, hogy a nap- és szélerőművek csak alig-alig termelnek, vagyis a Nap sem süt, és szinte a szél sem fúj egyáltalán.

Ekkor a hagyományos erőműpark „ugrik be”, hogy legyen villany az országban, és persze ilyenkor özönlik az import az országba, legnagyobb mértékben Franciaországból, ahol a villany zömét atomerőművek termelik. Egy ilyen erőműpark üzemeltetése azonban rendkívül költséges, nem véletlen, hogy Európában messze Németországban a legdrágább a villamos energia.

A német lakosság a magyar ár háromszorosát fizeti.

– Németországot sokszor példaképnek állítják be, ha megújuló energiákról és környezettudatosságról van szó.

– A híradások alapján sokszor valóban úgy tűnhet, hogy Németország a környezetvédelem élharcosa.

Összevetésképpen látni kell, hogy egységnyi magyar áram előállítása 40 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár.

Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a paksi atomerőműben termeljük meg hazánk áramigényének harmadát. Kevésbé ismert idehaza, hogy Németországban ma is folyamatosan nyitják meg a lignitbányákat, és mivel az külszínű fejtést igényel,

olykor egész falvakat templomostól bontanak el.

Magyarországon az sem köztudott, hogy ők Európa legnagyobb feketeszén-felhasználói. Ennek a nagyságrendjét érzékelteti, hogy a németek után következő három ország (Lengyelország, Csehország és Görögország) együttvéve sem éget el annyi szenet, mint ők egyedül. Szomorú következménye ez az elhibázott, atomellenes német energiapolitikának.

A drága energia körül kialakult nehézségeket eddig úgy oldották meg, hogy az ipar kevesebbet fizet, a lakosság viszont kénytelen volt átvállalni a többletterheket.

Kérdés, hogy fenntartható-e ez a modell? A zöldek irracionalitására egyébként jellemző, hogy miközben a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését helyezik (energia)politikájuk fókuszába, pont azt az energiatermelési módot akarják felszámolni, amely a leghatékonyabban képes tiszta villamos energiát termelni.

Lignitbánya. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)

– A Paks II. projekt megvalósulásával milyen mértékben csökkenhet Magyarország károsanyag-kibocsátása?

– Hazánkban a Paks II. beruházásnak köszönhetően

évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása válik elkerülhetővé.

Ezt azzal érdemes összevetni, hogy Magyarországon a teljes közlekedési szektor kibocsátása 12 millió tonna évente, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az erdős területeink évente mintegy 6 millió tonna szén-dioxidot képesek elnyelni. Hazánk fenntartható energiarendszert épít – ezért valósítjuk meg a Paks II. projektet is.

A Paks II. projekt látványterve madártávlatból (Forrás: Paks II. Zrt.)

A magyar gazdaság hosszú távú versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a magyar emberek és a hazai vállalkozások olcsó villamos energiához jussanak kiszámítható, tiszta, hazai forrásból. Paks II. nélkül azonban nincsen hosszú távú, biztonságos áramellátás. Az atomerőmű ma Magyarországon a villamosenergia-fogyasztás harmadát adja, és az egyik legolcsóbban termelő erőmű, így jelentősen hozzájárul a fogyasztói árak megfizethető szinten tartásához.

 

Tóth Gábor

A témában olvasásra ajánljuk:

Süli János: Nem lehet külföldi erőművekre alapozni hazánk ellátásbiztonságát!

Az első dominók már rég ledőltek! – Dabóczi Kálmán a Vasárnapnak

Kiemelt képünkön Süli János miniszter látható. Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu.