„A románoknak nem a magyar kultúra kell, hanem a magyar szavazat hatalmuk megtartásához”

Az RMDSZ-en kívüli kisebb magyar pártokat a románok arra használják, hogy fellazítsák az egységes magyar politikai közösséget, teret. Előbb álideológiai viták mentén, aztán egyéni érdekek mentén kezdik szétszedetni kisebb elemekre a magyarokat, és így könnyebb mazsolázni a román pártoknak az ambiciózusabb magyarok közül – mondta el a Vasárnapnak adott interjújában az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke. Szabó Ödön szerint az alternatív magyar pártok az eredeti szándékkal ellentétben mára már az első állomásai lettek a magyarok román pártokba való politikai asszimilációjának.

– Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökeként mit lát a legnagyobb kihívásnak ezen a választáson?

– A kisebbségi magyar létben az első és legfontosabb kihívás egyben tartani a magyarokat. Ez nyilván igaz a hétköznapokban, de a magyar képviseleti erő, jelenlét szempontjából az önkormányzati választásoknál ez kulcskérdés. Az RMDSZ-nek egy nagyon sokszínű közösséget kell összetartania a megyében, hisz mi itt, Biharban leképezzük egy kicsit magát Erdélyt. Van egy tömbvidék, az Érmellék, ez a mi Székelyföldünk, itt szinte mindenki magyar. Van egy kisebbségi közösségünk, nagyrészt a tömb szélén, a Berettyó mentén, Nagyváradtól délre és keletre, illetve van három kisebb szórványvidékünk a Sebes-Körös, a Fekete-Körös és a megye déli része.

Sajnos a legtöbb kihívást mi magyarok jelentjük saját magunknak, hisz a szirénhangok csábításának többen nem tudnak ellenállni.

– Mi az, aminek ellen kellene állni, mi a csábítás?

– A magyarság nemzetiségi aránya sokszor behatárolja a megszerzendő önkormányzati tisztségek számát, azt, hogy hány képviselője lehet a közösségnek, ha minden magyar elmegy szavazni, és, mondjuk, az RMDSZ-re szavaz. A legtöbbször nem mindenki juthat be a testületbe képviselőnek, aki jelentkezik. Nincs két polgármesteri tisztség, és általában a tükörbe nézve többen is jó településvezetőnek látják magukat. Ekkor

nagyon sokszor az egyéni ambíciók, énképek felülírják a közösségi érdeket. A román pártok előszeretettel csipegetnek az ilyen egyéni karrierépítő magyarokból.

Nekik nem a magyar ügy kell, a magyar iskola, a magyar kultúra, a magyar egyházak megoldásra váró gondjai, hanem csupán a magyar szavazat a hatalom megszerzéséhez és megtartásához.

– Igen, de ott van alternatívának a többi kisebb magyar párt. Miért nem őket választják?

– A válasz benne van a kérdésben. A többi magyar alternatív párt jóval kisebb, mint az RMDSZ, és így még kevesebb esélyük van arra, hogy komoly erőt jelentsenek.

Ezen pártok az utóbbi négy évben a román állampolitika stratégiai eszközévé váltak a magyar közösség meggyengítésében, széttagoltságának erősítésében, legalábbis itt Bihar megyében és Nagyváradon.

Őket arra használják, hogy fellazítsák az egységes magyar politikai közösséget, teret. Előbb álideológiai viták mentén, aztán egyéni érdekek mentén kezdik szétszedetni kisebb elemekre a magyarokat, és így könnyebb mazsolázni a román pártoknak az ambiciózusabb magyarok közül.

Az alternatív magyar pártok az eredeti szándékkal ellentétben mára már az első állomásai lettek a magyarok román pártokba való politikai asszimilációjának.

– Bihar megye élén az elmúlt 4 évben magyar megyei elnök állt, de most, hogy változott a választási törvény, és már közvetlenül szavazzák meg a megyei elnököket, azt jósolják, nincs esély arra, hogy újra magyar vezető kerüljön az elnöki székbe. Egyetért ezzel?

– Van Bihar megyében olyan önkormányzat, ahol a Bihar megyei arányokhoz hasonló magyar közösség él, és ott sikerült magyar, RMDSZ-es a polgármestert választani. Ehhez alapjában két dolog volt szükséges: jó jelölt és egységes magyarság. Az első megvan, hisz van jó jelöltünk, a másodikért pedig meg kell dolgozni.

– Ha nem magyar kapja meg ezt a tisztséget, annak milyen következményei lehetnek?

– A megyében az elmúlt harminc évben volt olyan időszak, amikor mi, magyarok, az RMDSZ vezettünk, kétszer is, és volt, amikor más, azaz román erők vezettek. Két dolog világos: a mi településeink, közösségeink, ügyeink értelemszerűen akkor haladtak gyorsabb ütemben, amikor mi fogtuk a megyei kormányrudat. Mondok egy példát: a nagyváradi magyar római katolikus püspökség főépületében működött a térségi múzeum, a Körösvidéki Múzeum, melyet 18 éve nyert vissza peres úton az egyház. A román megyevezetés, ahogy tudta, húzta az időt, nem akarta visszaadni az épületet, nem akarta onnan kiköltöztetni az intézményét. Az előző magyar elnök idején sikerült új épületet szerezni a múzeumnak, és a mostani magyar vezetésnek sikerült több millió eurós forrást biztosítani a költözésre, az új kiállítások elkészítésére.

Mi, az RMDSZ kellettünk ahhoz, hogy az egyház valósan is birtokba vehesse azt, amit a bíróságon papíron megnyert, visszaszerzett.

– Bihar megyében nem a jelenlegi tanácselnök, Pásztor Sándor pályázik újabb megbízatásra: a megyei küldöttek úgy döntöttek, hogy Szabó József jelenlegi megyemenedzser pályázza meg ezt a tisztséget. Miért váltottak?

– Pásztor Sándor levélben jelezte a szövetségnek, hogy nem kívánja folytatni a munkát, megfáradt. Szabó József viszont egy nagyon ambiciózus, tehetséges fiatalember, aki az elmúlt négy évben megyemenedzserként dolgozott – ez kvázi egy megyeelnök-helyettesi pozíció. Ő volt az operatív döntések embere. Kevesebb politikai szerep, de annál több munka jutott neki. Ismeri a rendszert, látja és tudja a folyamatban lévő ügyeket, előkészítette a következő uniós költségvetésre a megyét.

Soha ennyi megszerzett forrása, nyertes pályázata nem volt a megyének, mint amennyi most van. Jól fogja tudni vezetni Bihar megyét, amennyiben a választásokon az emberek őt bízzák meg ezzel a feladattal.

– Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere úgy döntött, nem indul újabb mandátumért, hanem a Bihar megyei önkormányzat elnöki tisztségét pályázza meg. Mekkora esélyt lát arra, hogy több mint 50 év után újra magyar ember kerüljön a városvezetői székbe?

– Cseke Attila legutóbb is a legkomolyabb kihívónak számított. Ez akkor volt, amikor úgynevezett román nagykoalícióban a legnagyobb jobboldali és legnagyobb baloldali párt jelöltjeként indult Bolojan a polgármesteri székért. Akkor az RMDSZ jelöltje abszolút számokban a szép békeidőket idéző 1996-os magyar eredményt érte el, és kapott bőven román értelmiségi szavazatokat is. Nyilván a magyar megosztottság nem segít, azonban

ma a román fél is sokkal tagoltabb, nincs nagykoalíció a román pártok között.

Egy jó kampányt kell lefolytatnunk jó programmal, és ez, úgy érzem, sikerül. A múlt héten a legnagyobb, de egyben legsovénebb román hetilap is, kénytelen-kelletlen ugyan, de elismerte, hogy az RMDSZ jelöltjének programja a legalkalmasabb arra, hogy bárki, aki nyer, megvalósítsa azokat. Reméljük, saját ötleteink megvalósításához mi magunk kapunk esélyt.

– Az RMDSZ Nagyváradon Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőt indítja, és az Erdélyi Magyar Szövetség is állított egy jelöltet, Zatykó Gyulát, aki jelenleg az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke. Jó szétdarabolni a magyar szavazatokat? Elképzelhetetlen lett volna az összefogás?

– Minden választáson az RMDSZ megteszi az ajánlatát a többi magyar szereplőknek, most is így volt ez a megyében, Nagyváradon. A már kétszer is bevált ajánlatot tettük, RMDSZ-listán biztos befutó helyet biztosítunk a legutóbb e pártok által szerzett szavazatok arányában. Anno ezt az ajánlatot Tőkés László elfogadta az RMDSZ-től, négy éve az MPP is elfogadta ezt a javaslatot, most azonban – nem tudom milyen megfontolásból –

a Csomortányi István által vezetett Néppárt elfordult ettől a lehetőségtől. Most ők a román pártokkal kampányolnak, a regnáló liberális oldal kegyei után futnak, velük fotózkodnak és készítenek videót. Ilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa a magyar közösségben.

Volt egy kimondatlan, de mindenki által felvállalt erdélyi minimum, amit most a Néppárt teljesen felrúgott.

– Mi volt még ennek a minimumnak a része?

– Két egyszerű dolog. Az egyik, hogy nem román pártokkal próbáljuk eldöntetni a belső magyar vitáinkat, a másik meg az, hogy soha nem fogunk magyarokat román pártban támogatni, mert ezzel a politikai és közösségi asszimilációt segítjük. Mindkettőt nagyon agresszív módon most felrúgták Csomortányi Istvánék.

– Az elsőre mondott példát. A másodikra is mondana egyet?

– A magyar közösség egyik legfontosabb szimbolikus tere itt a megyében Szentjobb község, itt őrizték Szent István király jobbját közel ötszáz éven keresztül. Itt a jelenlegi magyar polgármester PNL-, azaz román liberális színekben indul, és a Néppárt őt támogatja nyíltan szórólapon, videóban, a magyar színekben induló RMDSZ-es jelölttel szemben. A kommunista években a település községközpontját átköltöztették a román kisebb faluba, és a község nevét megváltoztatták is ez által,

nem akarták, hogy legyen Romániában Szentjobb nevű község mint közigazgatási egység. Az RMDSZ elérte, hogy ez megváltozzon, újra Szentjobb a közigazgatási központ, ott hivatal törvényt is változtattunk e miatt az elmúlt években.

A magyar település egyébként is egyedül adja ki a négy faluból álló község, közigazgatási egység felét, tehát minden érv mellettünk szólt. Most, állítólag azért, hogy a jelenleg román színekben induló magyar polgármester nyerjen, egyesek szerint megígértették vele, hogy vigye vissza a hivatalt, községházát, polgármesteri hivatalt a magyar faluból a román faluba.

Ilyet, még suttogásban sem lenne szabad megígérni, nemhogy e mögé támogató szavazatot adni!

– Az utolsó nagy hajrában hogyan készülnek a választásokra?

– Tisztességgel, becsülettel végezzük a munkát. Keményen dolgozunk, és próbálunk minél több emberrel beszélgetni. Nem egyszerű a helyzet, hisz a járványügyi előírások, az emberekbe bekódolt félelem, hadjárat miatt nehezebb a személyes találkozásokat megszervezni, de tesszük a dolgunkat. A közösségi médiában folyton jelen vagyunk, és nyilván a mozgósításra váró feladatokat végezzük el itt a hajrában. Mi arra törekszünk, ügyelünk, hogy amennyiben lehet, ne okozzunk egymásnak sebeket, nem mocskolódunk, nem viszünk negatív kampányt, hisz szeptember 27. után is egymás szemébe kell néznünk. Nem könnyű ezt megvalósítani úgy, hogy egyelőre csak mi gondoljuk ezt így, a többi magyar szereplő és főleg a hozzájuk közeli sajtó nem. Nekünk dolgozni kell, és bízni a magyarokban, nekik meg bennünk, és

közösen hinnünk kell abban, hogy a Jóisten mellettünk, velünk van minden körülmények között, és segít jó szándékaink megvalósításában, megmaradásunkban, megerősödésünk érdekében elvégzett munkánkban.

Mizsei Bernadett

Mi 16 év eredményeit mutatjuk fel, ezt magyar is, román is láthatja

Aki kampányidőszakban is csizmát húz és táncra perdül…

Kelemen Hunor: az elmúlt nyolc évben tíz kormánya volt Romániának, és ez meglátszik az eredményeken

Fotók: Bauman Dieter-Gergő