Megtorpant a Citadellánál megálmodott templom kivitelezése

A harminchat évesen az ország első női képviselőjévé lett szerzetesnő, Slachta Margit 1923-ban megalapítja a Szociális Testvérek Társaságát, később pedig a nők állampolgári jogainak védelmére és érvényesítésére politikai pártot alakít Keresztény Női Tábor néven. A Szentlélek tiszteletét legalább ennyire fontosnak tartotta - ezért létrehozta a Szentlélek Szövetséget. A Citadellánál megálmodott Szentlélek-templom a budapesti Sacré Coeur-nek felelt volna meg a Gellérthegy tetején.

A Szociális Testvérek alapítója nem elégedett meg egy átlagos Szentlélek-templom építésével; vonatkozó írásaiból egyértelműen kitűnik: egy olyan szent helyet akart létrehozni, amely elhelyezkedésében és jelentőségében képes annyira felhívni magára a figyelmet, hogy általa a Szentlélek-kultusz is terjedni tud.

„Ahogyan egy Párizsban megforduló katolikus felkeresi a Sacré Coeur-t is, éppen úgy kell majd ennek a Szentlélek-templomnak is mindenkit magához vonzania” – írta.

– Slachta Margitnak, közösségünk alapítójának az volt a víziója, hogy mi, szociális testvérek munkálkodjunk a társadalom átalakulásáért sokféle szolgálattal, de emellett legyenek olyan szociális testvérek is, akik szüntelenül Istenhez kiáltanak – imádkoznak. Fontosnak tartotta, hogy kérjük a Szentlélek kegyelmeinek kiáradását azért, hogy az egyes ember és a magyar társadalom újjászülessen a Lélek által – fogalmazott a lapunknak adott korábbi interjújában Berkecz Franciska szociális testvér.

Az európai társadalmi rendszerek szétesőben vannak – Berkecz Franciska a Vasárnapnak

Margit testvér kiemelten fontosnak látta, hogy Európa megkeresztelkedjen a Szentlélek által. Az erre felhívásul emelt épületet épp ezért grandiózusnak gondolta el. A „nemzet kincsét” kívánta létrehozni, hogy minden magyar ember számára fontos legyen annak elkészülte, következésképp vallásos üzenete: „A Szentlélek-templomnak egy ragyogóan kimagasló alkotásnak kell lennie, amelyre ne azért figyeljen fel az egész kultúrvilág, hogy büszke öntudattal rámutathassunk mint ilyenre, hanem azért, hogy ennek kapcsán eszméljen arra a teremtő, megszentelő Lélekre, aki egyedül képes a mai erkölcsileg és egyébként is romba dőlt világot újraépíteni”.

Az alapító konkrét tervvel is előállt:

A templom a Citadellánál, a Gellérthegyen épülne.

Minthogy sziklákon áll, a jó Istenhez tért Szőcsné Szilágyi Piroska gondolata szerint jegec-stílusban kell felépíteni, mintha a hegynek jegecei feltörtek volna a mélyből, hogy megkoronázzák a sziklákat. Ezt a gondolatot csak alátámasztja az a terv, hogy legfelső része csiszolt üvegtömbből épüljön, és így a templom alsó részén kőben, középső részén márványban kiképződött jegecalakulatok a felső részében már kristálykivitelben csillognának, és bontanák a szivárvány ezer színeire a rajtuk átszűrődő napfényt, és sejtetnék meg a Szentlélek Úristen lényegét, amelyet talán úgy lehet kifejezni, hogy még a lelkiségnek is a lelke”.

A Citadella erőd és a Szabadság-szobor 2020. június 8-án. MTI/Balogh Zoltán

Slachta Margit a templomot három szintre tervezte osztani. Az alsó szintre urnatemetőt álmodott, a középső szinten a hét oltár helyezkedett volna el – a Szentlélek hét ajándékának megfelelően, az üveggömbhöz hasonlóan kialalkított felső szintet pedig az állandó szentségimádás helyszínéül szánta. Az üveggömb felett egy nagy fehér galambot képzelt el, amely a város felől nézve éppen egy valóságos galamb méretét öltötte volna.

Tervei szerint a templomhoz Pantheon is kapcsolódna, „ahol az ország katolikus nagyjai találnák meg pihenőhelyüket, és ahonnan szellemük tovább világítana a késői utódoknak”.

Margit testvér az elképzelést a „legrövidebb időn belül” realizálni kívánta, nemzetközi szinten is építészeket bevonva a projektbe. A kivitelezéssel kapcsolatos elgondolásait az A Testvér IV. évfolyamának 4. számában adta közre 1932 decemberében.

– Megkeresett politikai vezetőket, gyűjtéseket indított, hogy ez valóra válhasson. Egy olyan templomot akart, amely felhívja a figyelmet a Szentlélekre. Valamiféle lelki központot, zarándokhelyet álmodott meg, amely a testi-lelki gyógyulások helye lehet itt Közép-Európában – mesélte Slachta Margit alapító végül meg nem valósult grandiózus elképzeléséről Berkecz Franciska.

Az eredeti vízió után közel kilencven évvel elgondolkodhatunk azon, hogy ez az elképzelés talán ma is megállná a helyét… Európának lelki és szellemi megújulásra van szüksége. Ehhez elengedhetetlen, hogy leporoljuk és komolyan vegyük kereszténységünket, Istenbe vetett hitünket. És ki tudja:

talán a harmincas évek prófétikus elgondolása éppen a szemünk előtt, napjainkban válik valóra.

Eljátszottam a gondolattal: miért ne lehetne az eredetileg megfélemlítésből emelt – ma pedig funkciótlan – Citadellánál a megújulás új temploma, ahol az orosz fegyveres katona 1992-ben eltávolított szobra helyén Jézus Krisztus alakja lenne látható, és – meg merném kockáztatni – a Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta Szabadság szobor helyett a Szentlélek mátkája, a Nagyboldogasszony emelné a város és a világ felé az ő egyszülött fiát, aki valódi szabadságot ajándékoz minden magyarnak – és egész Európának.

Építsük fel a Szentlélek templomot a huszonegyedik század számára!

Még akkor is, ha az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellérthegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította… Így megmenthetnénk valamit az örökből a világ számára!

Gável András

Iratkozzon fel hírlevelünkre!