Sokunk annyit tud a böngésző címsorában lévő kusza karakterekről, hogy azon a linken lehet közvetlenül elérni egy adott webhelyet. Az, amit a címsorban látunk, nem más, mint az URL, amelyről minden felhasználónak tudnia kell néhány nagyon fontos információt.
Az URL (Uniform Resource Locator, azaz egységes erőforrás-helymeghatározó) az interneten megtalálható bizonyos erőforrások (például szövegek, képek) szabványosított címe, amelyet Tim Berners-Lee alkotott meg a világháló könnyebb használatára. Az URL laikusoknak leginkább egy összekuszált kódra hasonlít, azonban a felépítése nem véletlenszerű. Itt van például egy teljesen megszokott URL, amely egy nemrég közölt cikkemre mutat:
https://vasarnap.hu/2020/07/28/soha-ne-engedjunk-az-online-zsarolasoknak/
– A https:// jelöli a protokollt, amivel csatlakozunk a netre. Általában, amikor beírjuk a címsorba egy webhelyet, a ’https’ nyugodtan elhagyható az elejéről, automatikusan beírja a gép. Ez azért van, mert nagyrészt úgyis ezt a protokollt használjuk.
– A vasarnap.hu a domain neve, ahol a cikk megtalálható
– A /2020/07/28/soha-ne-engedjunk-az-online-zsarolasoknak/ pedig az az út, amin keresztül a tartalmat elérhetjük. Elől található a megjelenés dátuma, utána a cikk címe.
hirdetés
(Forrás: excom.com)
Sokan felteszik a kérdést, hogy a korábban nagyon sokat használt www. előtaggal mi történt. A www. egyébként a World Wide Web rövidítése, amely világhálóként fordítható. A linkekben mindössze annyit jelent, hogy egy weboldalról van szó. Napjainkban azonban már nem használjuk a www. előtagot, mert enélkül is felismeri a böngészőnk, hogy egy weboldalra keresünk rá.
(Forrás: excom.com)
Most, hogy már tudjuk, miből áll az URL, fontos, hogy néhány fontos biztonsági aspektusra is rávilágítsak. Az SSL (Secure Sockets Layer) a weboldal és a látogató között zajló kommunikációt titkosítja. A weblap hitelesítésével biztosítja az ügyfeleket arról, hogy az ott látott információk valóban az adott weboldalhoz tartoznak, azokat senki nem változtatta meg a kommunikáció folytán és az ügyfél által megadott adatokat kizárólag a weboldal üzemeltetője ismerheti meg a kommunikáció során. SSL tanúsítványt egy tanúsítványszolgáltatótól vagy domain regisztrátor cégtől szerezhetjük be.
(Forrás: excom.com)
A böngészők látványosan jelzik, ha egy weboldalon nem biztonságos a kapcsolat, azaz ha nem használ SSL-tanúsítványt. Az egyik böngésző például a http:// protokollnál az „s” betűvel jelöli meg a biztonságos kapcsolatot (így lesz https://, ahol az „s” a secure szó rövidítése), azaz a weboldal rendelkezik SSL tanúsítvánnyal. Egy másik böngésző pedig az URL előtt egy piros vonallal áthúzott lakattal jelzi a tanúsítvány hiányát, míg a biztonságos kapcsolatot zöld lakat mutatja.
Online bankolásnál például az SSL tanúsítvány meglétéből tudhatjuk, hogy valóban a saját bankunk oldalán járunk, és a megadott adataink titkosítva közlekednek.
Fecske Gábor László
(Kiemelt képünk forrása a Flickr.com)
