A Balaton, az örök múzsa

„Egy rajztábla is lehet katedra, Baudelaire szerint a természet pedig templom. A Balatont – a legnyugatibb keleti, édesvizű mocsári tavat – Kazinczy magyar tengernek nevezte” – meséli Németh István Péter költő, aki 60 éve Tapolcán él, mégpedig épp azzal a házzal szemben, amelyben született. Összesen négy fontos hely volt az életében: a templom, az iskola, a múzeum és a könyvtár, valamennyi a Balaton közelében. Szakköröket és önképző köröket vezetett, tanított műalkotás-elemzést, filozófiát, filmesztétikát, társadalomismeretet. Édesapja tanár volt, franciáról fordított magyarra.

A tapolcai Malom-tó különleges sarokpont az életében, egyfajta „beau coin”, amely a város középpontjaként úgy aránylik a Balatonhoz, mint a Balaton a tengerekhez. Szűk lépcsői miatt Velencéhez hasonlít, nyáron Monet tavirózsái díszítik. A hely varázsának köszönhető, hogy a történelem során minden ideérkező nép, kelták és szlávok egyaránt megbékéltek egymással a bor és a táj hatására. A Római Birodalom időszakában volt olyan légiós katona, akit az itt termő bor és a táj adottságai marasztaltak.

Fotó: Kovács-Pifka Anna

Németh István Péter számára a tó, a benne tükröződő égbolttal és az azt körülvevő házakkal – maga a teljesség. Neki a tó metafizikus térélményt, biztonságot és meghittséget ad, amely ebből a szempontból más, mint a nagyobb távlatokkal rendelkező tengerek. „A tó a helyben maradás művészetére tanít. A világ megy a molnárhoz, és nem fordítva” – mondja.

A költő itt felidézi Egry Józseffel való barátságát, aki bár nem vándorolt olyan messzire, Libanonig vagy Taormináig, mint Csontváry Kosztka Tivadar, de így is leképezte a világegyetem modelljét a Balatont ábrázolva: „a művészet és a természet szépségei mögött gyakran húzódik meg az emberi fájdalom, amely a művészetben képes feloldódni”.

Fotó: Kovács-Pifka Anna

Egry József nehéz anyagi körülmények között élt. Hőemelkedéssel járó tüdőbaja miatt gyakran volt levert állapotban, így nikotinnal stimulálta magát. Egyik festőtársa szemtanúja volt, amikor a mólón, horgászás közben egyszerre két cigarettát is a szájában tartott. Képeit nem vásárolták a műgyűjtők, a környéken csupán néhány módosabb tapolcai családból akadtak kivételek. Németh István Péter szerint számos zseniális művész alkotott és alkot a Balatonnál, de talán senki nem adott olyan rangot a tónak, mint Egry József.

Fotó: Kovács-Pifka Anna

A költő vallja, hogy szükségünk van a természettel való kapcsolatra, mert benne minden ott van, amit a létezésről tudni kell. „Ha a 19. században valaki elkiáltotta magát a tihanyi Visszhang-dombon, akkor egy sor hexametert még visszakapott, de ennél ma már kevesebbet hallunk” – fogalmaz, majd hozzáteszi: a lényeg, hogy ne felejtsük el: a természet mindig képes újat mondani, s a belőle alkotott költői képek kimeríthetetlenek.

Kovács-Pifka Anna

A képek a szerző felvételei.