Harminc éve, 1990. május 2-án alakult meg a kommunista diktatúra utáni első demokratikus országgyűlés Magyarországon. Az Országgyűlés erre emlékezett meg a mai ünnepi ülésen, amin az ellenzéki képviselők közül csak ketten jelentek meg.
Az Országgyűlés a mai napon elfogadta azt az Orbán Viktor miniszterelnök által benyújtott nyilatkozatot, amiben a rendszerváltás utáni első szabad Országgyűlés értékei mellett foglal állást.
Az Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, továbbá Kocsis Máté, Kósa Lajos, Varga Mihály, Németh Zsolt és Hörcsik Richárd (Fidesz), valamint Harrach Péter (KDNP) által jegyzett előterjesztést 126 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadták el.
Két képviselőt leszámítva ellenzék bojkottálta az ünnepi ülést és nem vettek részt a szavazáson.
A nyilatkozat szövege szerint az Országgyűlés tisztelettel emlékezik meg az ország állami önrendelkezésének 1944. március 19-én történt elvesztését követő első szabadon választott népképviselet 1990. május 2-i megalakulásáról, amely – az alaptörvény szerint – “hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete”.
hirdetésOrbán Viktor miniszterelnök, a közösségi oldalára feltöltött fotókkal emlékezett meg
Harminc éve szabadon. Ahogy akkor is, most is összefogásra van szükség Magyarországon. Együtt sikerülhet!
– utalt a koronavírus-járványra Orbán Viktor miniszterelnök, a közösségi oldalán az első szabadon választott Országgyűlés 30 évvel ezelőtti megalakulásának az évfordulója kapcsán az összefogás fontosságát emelte ki.
Kövér: emlékezni és emlékeztetni a jövő felé fennálló adósság
Emlékezni és emlékeztetni a jövő felé fennálló adósság, melynek lerovását elmulasztva “könnyen kiszolgáltatott helyzetbe taszíthatjuk az utánunk következőket” – mondta a Kövér László házelnök a mai ünnepi ülésen.
Kövér László úgy fogalmazott: az emlékezés a történelem által hitelesített mérce igénybevételét is jelenti, mellyel “megmérhetjük önmagunkat, s mellyel elválaszthatjuk a jót a rossztól, az igazat a hamistól”.
“Mi, a rendszerváltoztatás még ma is aktív nemzedéke a béke gyermekei vagyunk, akiknek élete, pályafutása eddig mentes lehetett az olyan közösségi megpróbáltatásoktól, tragédiáktól, amilyeneket a korabeli hazug tankönyvek és pártállami propaganda ellenében a családi emlékezet tett számunkra személyes élménnyé” – mondta.
A nagyszülők történetei két világháborúról, Trianonról, megszállásokról, két totalitárius rendszer rémuralmának rettegéssel teli hónapjairól és éveiről, a szülők elbeszélései 1956-ról vagy 1968-ról, a szemünk előtt zajló mindennapi küzdelmeik, helytállásuk “a mi élni segítő tudásunkká vált, hogy majd jobban megérthessük, mi történt 1980-81-ben Lengyelországban, s hogy az ezt követő években mi történik velünk” – fejtette ki.
A házelnök megemlékezett a harminc évvel ezelőtti ülést az 1947-es nemzetgyűlés elnökeként megnyitó Varga Béláról, az akkori korelnökről, Kéri Kálmánról és Demény Pálról, majd kiemelte a későbbi képviselők közül Horváth Jánost, Varga Lászlót és Wittner Máriát, akik “a személyes életünk valóságává tették a történelem általuk képviselt darabját”.
A személyesen átélt történelem lánca azonban megszakadni látszik – fogalmazott, hozzátéve: a mostani nemzedék szavát az utána jövők előtt már nem hitelesíti olyan szenvedéstörtént, mint amilyen az előttünk járóknak osztályrészül jutott. Ez azonban szerinte nem kisebbíti, sőt növeli a felelősségüket, hogy az emlékezés és emlékeztetés révén mindent megtegyenek azért, hogy a következő nemzedékek ne tévedjenek el a látszólagos békeidők útvesztőiben.
A házelnök jelezte: a szombati ünnepi ülésre szerették volna meghívni azokat, akik harminc éve tettek képviselői esküt, de a járványhelyzet ezt meghiúsította. Köszöntötte ugyanakkor a távol lévő egykori képviselőket, akik részt vettek az 1990-ben megválasztott Országgyűlés munkájában, és megköszönte nekik a nemzet bizalmából végzett szolgálatukat.
Név szerint kiemelte közülük azokat, akik szombaton is az ülésteremben voltak: Orbán Viktor kormányfőt, Varga Mihály pénzügyminisztert, továbbá Hörcsik Richárd, Kósa Lajos és Németh Zsolt parlamenti bizottsági elnököket, valamint Deutsch Tamást, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetőjét, majd később jelezte, Áder János államfő is képviselő volt az 1990-ben megválasztott Országgyűlésben.
Közölte azt is: az 1990-94 között működött parlament tagjai közül 131-en már elhunytak. Irántuk való tiszteletüket néma felállással fejezték ki a képviselők.
Áder: nemzeti összefogásra van szükség
Nemzeti összefogásra van szükség ahhoz, hogy az élet minél gyorsabban visszatérjen a rendes kerékvágásba – mondta Áder János államfő.
A köztársasági elnök az ajánlotta, hogy a koronavírus-járvány miatt ránk váró feladatok megoldásához használjuk erőforrásként mindazt, amit az elmúlt harminc évben elértünk és amit az elmúlt hetekben megtapasztaltunk, “hogy hamarosan újra élvezhessük a szabadságot”.
Az elmúlt hetekben a járvány nem csak törékenységünkre figyelmeztetett, de a társadalmi összefogás erejét is megmutatta – emelte ki a köztársasági elnök.
Hangsúlyozta, hogy amit az elmúlt harminc évben alkottunk, az kiállta az idő próbáját, “Magyarország független, demokratikus jogállam, szabad ország”.
(MTI)
Kiemelt képünkön a Himnuszt éneklik a képviselők az Országgyűlés ünnepi ülésének végén. MTI/Máthé Zoltán
Harminc éve tartotta alakuló ülését az első szabadon választott Országgyűlés
