A gyerekek a kiszámíthatatlan, izgalmas és vicces meséket szeretik

A mai gyerekek is szeretik az izgalmas, nem kiszámítható történetvezetésű meséket, a nagyobbacskák pedig örülnek, ha a digitális világ kellékei is felbukkannak egy-egy nekik írt történetben – mondta a Vasárnapnak Berg Judit, Magyarország egyik legkedveltebb meseírója.

– Meseíróként hogyan látja, milyen típusú történeteket keresnek ma a szülők és a gyerekek?

– Sokféle irányt látok, amelyek békésen elférnek egymás mellett. A legkisebbek számára mindig nagy igény van a mindennapi élet apró-cseprő ügyeiről szóló mesékre, legyen szó akár kistestvér érkezéséről, óvodai életről, játszótéri konfliktusokról vagy találkozásokról érdekes állatokkal, emberekkel, járművekkel. A nagyobb gyerekek nagyon nyitottak a fantázia világára, szívesen hallgatnak másik világokban játszódó történeteket, de ugyanígy érdeklik őket a saját életükre reflektáló mesék, az iskolai, óvodai, családi élet eseményeit boncolgató történetek. Általában nagyobb a kereslet a sorozatokra – hiszen,

ha a gyerek megszeret egy világot, akkor szívesen kalandozik újra és újra a kedves szereplőivel.

Minél nagyobbak a gyerekek, annál jobban értékelik, ha nagyon mai, modern mesével találkoznak, szeretik, ha a digitális világ kellékei is felbukkannak – akár egy számítógépes játékban játszódó sztorira, akár egy olyan regényre gondolunk, ahol magától értetődő természetességgel szerepel az internet, az okostelefonok és egyéb kütyük.

A gyerekek nagyon hálásak a lendületes, kiszámíthatatlan, izgalmas történetekért, de a humor legalább ilyen fontos számukra. A visszajelzések alapján azok a legkedveltebb történetek, amelyek egyik szereplőjével azonosulni is tudnak.

Berg Judit meseíró (Fotó: Kenéz Kíra)

– Egyik nagy sikerű korai sorozata Ruminiről, a kis egér kalandjairól szól. Mitől lett népszerű a sorozat?

– Több oka is lehet a Rumini-sorozat népszerűségének. Egyrészt bizonyára érezni a szövegen, hogy milyen nagy beleéléssel, lendülettel és örömmel írtam. Az író által megélt eufória és lelkesedés mindig átüt a szövegen, és magával ragadja az olvasókat is. Ráadásul a Rumini tényleg kalandosra sikeredett, gyakran kapok olyan visszajelzést, hogy az egész családot izgalomban tartották az egymást követő, jó esetben nem túl kiszámítható fordulatok. Mindezek mellett a legtöbb gyerek szívesen azonosul Ruminivel, Balikóval vagy a későbbi kötetekből Rozival, de hallottam már olyan gyerekről is, aki Roland matrózzal érzett nagy hasonlóságot.

– Ruminiből színházi mesedarab, illetve a Vízivárosban köztéri játszótér is készült. Milyen élmény a saját műveit ilyen formában viszontlátni? Vannak más elgondolásai, adaptációs lehetőségei a meséinek?

– Számomra mindig hatalmas öröm, amikor azt látom, hogy a meséim önálló életre kelnek, egyben nagy kihívás is, hogy minden téren biztosítani tudjak egy bizonyos színvonalat. Szerencsére ebben nagyon jól tudok együttműködni akár a Pesti Magyar Színházzal, de a Budavári Önkormányzattal is egyetértettünk abban, hogy a Rumini világot a lehető legjobban, legigényesebben kell megjeleníteni a játszótéren is.

Készült már egyébként a Ruminiből bábelőadás is, és mivel mostanra rengeteg a hosszabb-rövidebb történet, számtalan egyéb adaptációs lehetőség is kínálkozik.

Hamarosan megjelenik például egy diafilm és új társasjátékok is, de rajzfilmes irányban is folynak tárgyalások, és több külföldi kiadóval is ígéretesen alakulnak az egyeztetések.

 

Rumini, a kisegér könyvborítója (Forrás: Rumini Facebook oldal)

– Egy mesekönyvben a szöveg és a kép együtt él. Van beleszólása a rajzok, rajzolók megválasztásába, vagy ez kiadói hatáskör?

– A mesekönyvekben nagyon fontos, hogy a szöveg és a képi világ nagy összhangban legyen. Az illusztrátorok kiválasztása alapvetően a kiadók hatáskörébe tartozik, de természetesen nekem is van beleszólásom. Fontos szempont számomra, hogy az adott illusztrátor stílusa, forma- és színvilága passzoljon az adott meséhez vagy sorozathoz. Amennyire találó volt például Gévai Csilla kicsit groteszk világa a Mesék a Tejúton túlról mesekönyvemben, ugyanígy passzolnak Maszathoz és Sárihoz Agócs Írisz kedves és vicces rajzai, vagy Timkó Bíbor Lengemesékhez készített művészi természetrajzai. Szerencsére csupa különleges, egyedi szemléletű grafikussal dolgozom együtt.

– Miben változtak meséi, írásai a korábbi munkáihoz képest?

– Noha a mai napig nagyon erősen hagyatkozom a megérzéseimre és ösztöneimre, mégis sokkal tudatosabb és átgondoltabb lettem. Egyre inkább törekszem arra, hogy a könyveimben ne csak egy jó sztori jelenjen meg, hanem előre eltervezve hozzon fel bizonyos témákat, konfliktusokat, vagy mutassa be a világ egy izgalmas szeletét. Legutóbbi Rumini-regényemben, amelynek Rumini Tükör-szigeten a címe, például a kalandokba szőve sok kérdést is felvetettem – magamnak és az olvasóknak egyaránt.

Ismerjük-e magunkat igazából, merünk-e szembenézni azzal, akik valójában vagyunk, milyen szuperképességekre volna szükségünk, ha választhatnák, illetve tényleg könnyebb út-e, amikor látszólag minden a rendelkezésünkre áll.

Máskor emberi gyengeségekről, erényekről és a fejlődés lehetőségeiről írok, vagy éppen a felelősségvállalás, őszinteség, esetleg az internethasználat veszélyeinek kérdését járom körül. Nagy kihívás úgy beszélni ezekről a kérdésekről, hogy a mesék fordulatait átszőve ezek a témák szinte észrevétlenül gazdagítsák a történetet.    

Berg Judit meseíró (Fotó: Kenéz Kíra)

– Min dolgozik mostanság?

– Jelenleg írom a Rumini tizedik részét. Ez most hatalmas lendületet és erőt ad nekem – a munka minden percét élvezem, és előre félek attól a perctől, amikor az utolsó fejezet végére érek. A könyv munkacíme Rumini és az elsüllyedt világ, és a félelmeim ellenére erősen bízom abban, hogy nyárra elkészülök vele. Tervezek még folytatást a Lengemeséknek, a Két kis dinó kalandjainak, az Almának és Drifternek, de még Az őrzőknek is. Közben szeretnék újabb színdarabot és bábjátékot írni, de a felnőtt regényemet is jó lenne befejezni. Szóval jelenleg több évre való tervem várja, hogy kivitelezzem.

 

Karácsonykor a szülők, nagyszülők is egy kicsit gyermekké válnak – Csukás István a Vasárnapnak

Sajdik: Előfordul, hogy firkálgatásból születik az ötlet