A gyermekvállalás és a klímavédelem kéz a kézben jár

22. alkalommal tartotta meg évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő az elmúlt 100 és az elmúlt 10 évet is összegezte, illetve beszélt a Magyarország előtt álló kihívásokról és klímavédelmi akciótervet is hirdetett. Mi pedig most egy pontokba szedett gyorselemzést végzünk.

Gyermekvállalás és klímavédelem.

Kész elmebaj

– így értékelte Orbán Viktor azokat a nyugat-európai hangokat, amelyek arról szólnak, hogy a klímavédelem egyik eszköze az lehet, ha nem vállalunk gyermeket. A kormányfő ismét a nyugat-európai trendekkel szemben határozta meg magát és a kabinet politikáját.

A klímavédelmi akcióterv egyik elemeként meghirdette, hogy minden születendő gyermek után 10 fát ültetnek.

Az elmúlt egy évben sokat beszélgettek jobboldali gondolkodók is arról, hogy a klímavédelmet a cselekvés szintjén hogyan lehet összekapcsolni a konzervatív politikával.

Ezt a gordiuszi csomót vágta most át a miniszterelnök, aki úgy fogalmazott: kiért védenénk meg a környezetet, ha nem a gyermekeinkért és az unokáinkért?

A klímavédelmi akcióterv egyébként 8 pontból és a nyugati trendekkel ellentétben valódi lépésekből áll.

Korszakhatárok és távlatok.

A kormányfő sokadszorra bizonyította, hogy távlatokban gondolkodik, akár a jövőről, akár a múltról van szó. A beszédben a Trianon óta eltelt 100 év kontextusába helyezte kormányzása elmúlt 10 évét. Elmondta, hogy a számok is azt mutatják, hogy

az elmúlt 100 év legsikeresebb 10 évén vagyunk túl.

Az elmúlt 100 évet ugyanakkor le is zárta a kormányfő azzal, hogy – nem először – együttműködést ajánlott a korábban egymással szemben álló népeknek. Ahogyan fogalmazott:

A közép-európai népek saját nemzeti érdekeik alapján új szövetségi rendszert építhetnek ki.

Nemzeti önbecsülés.

A kormányfő ismét többször hangsúlyozta a pozitív magyarságképet. Sokszor utalt rá, hogy Magyarország megtalálta a saját útját az elmúlt években, és sikerült egy Európában is egyedülálló államrendszert kiépíteni. Előkerültek a gazdasági sikerek és a patrióta gazdaságpolitika is. Orbán Viktor beszédeinek évek óta visszatérő eleme

a nemzeti öntudat megerősítése, és ezt mindig az eddig elért eredmények kontextusában hozza fel, amelyet sosem sajátít ki magának és kormányának, hanem a magyar emberek teljesítményének tekinti.

Őszinteség.

A mai évértékelőt akár őszinte-beszédnek is hívhatnánk, persze nem a Gyurcsány ferenci értelemben, hiszen Orbán Viktor úgy volt őszinte, hogy tudatában volt annak, hogy szavai a nyilvánosságnak (is) szólnak. A miniszterelnök köntörfalazás nélkül beszélt arról, hogy melyek a kormány tervei a családpolitikát illetően. Elmondta, hogy

szükség van a három gyermekes anyák SZJA mentességére; arra, hogy a kismamák számára is ingyenes legyen a nyelvvizsga és a jogosítvány; valamint arra, hogy a CSED az elmúlt egy év átlagfizetésének ne 70, hanem 100%-a legyen.

Őszintén hozzátette ugyanakkor azt is, hogy egyelőre ezekre az intézkedésekre nincs meg a fedezet, így ezek meghozatala csak később várható.

Szintén őszintén beszélt a klímavédelmi intézkedések szükségességéről, itt egyenesen úgy fogalmazott, hogy riadót kell fújni. Szavait itt nemcsak kormányfőként, hanem apaként és nagyapaként is mondta.

És kendőzetlenül szólt az európai gazdaság fölött gyülekező viharfelhőkről is. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy

komoly intellektuális és gazdaságpolitikai kihívást jelent, hogy az Uniós gazdaság stagnálása mellett Magyarországon növekedés legyen.

Üzent az ellenfeleknek.

A liberális a diplomás kommunista.

Ezt a múltra utalva mondta a miniszterelnök, amikor arról beszélt, kik vitték csődbe 2010-ra az országot. Röviden ugyan, de a körvonalazódó ellenzéki összefogásról is szólt.

Kisnyilas gatya, vörös mellény, szivárványszínű kitűző – így jellemezte az ellenzéket.

Üzent a fiataloknak.

Rövid, ám annál fontosabb eleme volt az évértékelőnek, amikor a fiatalokhoz szólt. Utalt arra, hogy ők már nem emlékeznek az előző kormányok gaztetteire: az őszödi beszédre, a nokiás dobozra, a rendőrattakra. Úgy fogalmazott, hogy 

aki sohasem látott medvét, az nem is fél tőle, pedig jó tudni, hogy a medve nem játék.

Ezekben a mondatokban ugyanakkor az idősebb generáció és mi, a sajtó munkatársai is megszólítva kell, hogy érezzük magunkat. Ki tudná ugyanis bemutatni a fiataloknak azt, hogy mi történt 2010 előtt, ha nem a szüleik és a nagyszüleik, illetve ha nem mi, a sajtó munkatársai?

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2020. február 16-án. – MTI/Szigetváry Zsolt

***

Az MTI részletes összefoglalója:

FISSÍTÉS – Orbán: Magyarország mindenek előtt

Iratkozzon fel hírlevelünkre