Júdások aranykora

Jézust saját tanítványainak egyike árulta el. A közösségre mindig veszélyesebb a belső ellenség a külsőnél.

Bármit is írjon a hivatalos történettudomány a történelmi Magyarország szétdarabolásának szükségességéről, valójában idehaza, Budapesten ágyaztunk meg Trianonnak. Amikor 1918. november 3-án aláírták az antant és a Monarchia közötti fegyverszünetet Padovában (nem éppen a szomszédban van!), magyar területen nem tartózkodott idegen katona. Az új budapesti kormány azonban szétzavarta a hadsereget, megszűnt a központi hatalom. Károlyiék eltűrték, hogy a nemzetiségek Erdélyben és a Felvidéken kikiáltsák az elszakadást. Képzeljük el, mit reagálna a mostani Románia, ha mondjuk Csíkszeredán összegyűlnének a környékbeli települések képviselői, és kikiáltanák Székelyföld függetlenségét. Annak idején pedig a pesti kormányzat utasítására a MÁV ingyenes különvonatokkal vitte Gyulafehérvárra a román küldötteket.

A kereszténység is belülről omlik össze Nyugaton. Az iszlám térhódítása csak azért lehetséges, mert vákuum keletkezett a hitben. Ahol pedig űr támad, azt mindig betölti valami. A gazdag, erős nyugatot, ha öntudatos keresztény lenne, nem volna képes elpusztítani a külső erő. De ők már évtizedek óta pusztítják magukat; a lelküket istentelen ideológiákkal, a testüket pedig az ebből fakadó öngyilkos mérgekkel: droggal, abortusszal, nemi aberrációk fetisizálásával. Nem az iszlám okozza Európa vesztét, hanem azok, akik teret nyitnak az iszlám előtt.

Nekünk régóta az árulóink okozzák a legtöbb problémát.

Ahelyett, hogy európai parlamenti mandátumokkal jutalmaznánk bomlasztó tevékenységüket, nevesíteni és legyőzni kell őket. Az (állítólag nem létező) ellenzéki médiában agyonsztárolt momentumos álomgyilkosokat, a szemkilövető magamutogató csicskásait, a környezetvédelem szép eszméit gépfegyverként használó erőszakos paprikajancsikat (és paprikajuliskákat).

Nem tudom, pusztán a főtanácstól kapott fizetségért teszik-e, vagy sértettségből, irigységből, gyűlöletből. Végtére is mindegy. Júdás visszavitte a harminc ezüstöt, ám ez nem mentette meg Krisztust a kereszttől.

 

Ungváry Zsolt