Klebelsberg Kuno, a reformok atyja

Ma született Klebelsberg Kuno, aki az oktatás minden területén változást teremtett, az elemi iskolától kezdve az egyetemekig.

Klebelsberg Kuno Arad vármegyében, egy vagyonos grófi családba született 1875. november 13-án. Alig két esztendős volt, amikor édesapja belehalt egy súlyos lovas balesetben szenvedett sérülésbe. Anyai nagyapjánál, Farkas Imrénél nevelkedett Székesfehérváron. A fehérvári Ciszterci Gimnáziumba járt, majd Budapesten, Münchenben, Berlinben és Párizsban tanult jogot. Egészen fiatalon megházasodott, 1899-ben vette feleségül Botka Sarolta Ottíliát, aki élete végéig hűségesen mellette állt.

Hamar a ranglétra élére került a politikában

Miután megszerezte 1898-ban a doktori címet, a miniszterelnökséghez vezetett az útja mint osztályvezető. 1910-ben kinevezték bírónak a közigazgatási bíróságnál, és 1911 januárjában már a Vallás- és Közoktatásügyi minisztérium államtitkárává nevezték ki. Innen két évvel később gróf Tisza István miniszterelnök áthelyezte maga mellé a miniszterelnökség politikai államtitkárának. Klebelsbergnek akkoriban Tisza István volt a példaképe. Politikai karrierje igen változatos volt, 1916-ban már országgyűlési képviselővé választották a Nemzeti Munkapárt színeiben.

A Tanácsköztársaság idején kénytelen volt bujkálni, a bolsevik uralom hónapjai alatt Almásy Dénes birtokán húzta meg magát. Az 1920-as választásokon már a Keresztény Nemzeti párt tagjaként lett képviselő Sopronban. Nem sokkal a választások után azonban otthagyta a pártot, és belépett az Egységes Pártba. 1921-ben a Bethlen-kormányban belügyminiszter lett és a rá következő évben már Vallás- és Közoktatásügyi miniszterként működött egészen 1931-ig.

Reformokat teremtett a kultúrában és az oktatásban

Klebelsberg Kuno a Magyarországot ért veszteségekre a művelődés és kultúra fejlesztését látta megoldásnak. Kitűzött célja volt egy erős művelt polgári középosztály megteremtése, amely alkalmas a vezetésre. A tehetséges vezetők felfedezésének kulcsát a középiskolákban látta, éppen ezért hozta létre Nyugat-Európában a Collegium Hungarikumok hálózatát. 1924-ben Bécsben és Berlinben, 1927-ben Rómában, majd Párizsban és Zürichben. Ezek nem csupán kutatásra, hanem kultúrdiplomáciai kapcsolatok kiépítésére is szolgáltak.

Klebelsberg kiépítette a népiskolai hálózatot is, amely során összesen 5000 tantermet építtetett. Emellett kidolgozta a nyolcosztályos elemi iskola tervezetét, és bővítette a középfokú képzést is. 1924-ben a reálgimnázium intézményét is létrehozta, amely a hangsúlyt a modern ismeretekre és a természettudományokra helyezte.

Reformjai nemcsak az elemi és középiskolákra terjedtek ki, a felsőoktatásban is komoly változásokat hoztak. Az egykor elcsatolt területek intézményeit Magyarországra hozta, Debrecenben pedig komoly fejlesztéseket hajtott végre. A nyugatra települt magyar tudósokat hazánkba akarta csábítani, éppen ezért több új tudományos központot is alapított.

Bethlen István 1931 nyarán nyújtotta be lemondását, amellyel együtt Klebelsberg is távozott a miniszteri székből. A következő évben, 1932, október 11-én, 57. életévében elhunyt szívrohamban. Klebelsberg Kunot Szegeden, a Fogadalmi templomban helyezték örök nyugalomra.

Kiemelt kép forrása: Wikipédia