Megemlékezés a magyar szentek és boldogok emléknapjáról

Mi, magyarok a katolikus kalendárium szerint november 13-án, a magyar szentek és boldogok emléknapján ünnepeljük az összes, a régmúltban és a jelen korszakban élt tanúságtevőnket. Úgy tekintünk e napra, mint egy külön magyar mindenszentek ünnepére.

Eredetileg november 6-án volt az egyházmegyék ereklyéinek ünnepe, de a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1984-ben – a II. vatikáni zsinat liturgikus rendelkezései nyomán – a november 13-i ünnep bevezetéséről döntött. A magyar mindenszentek új ünnepének tartalmát akkoriban így jelölték meg:

Magyar Szentek temploma belső tér, Budapest,1996 – Wikipedia

„Eredetileg azokat a szenteket ünnepeltük, akiknek ereklyéit templomainkban tiszteljük. Az új ünnepnapon nemcsak rájuk emlékezünk, hanem mindazokra a szentekre, akiknek nincs külön ünnepük, de itt éltek magyar földön, akár a honfoglalás előtt, akár utána. Vannak köztük olyanok, akiket a népi kegyelet és emberemlékezetet meghaladó kultusz övez, de köztük vannak a hétköznapok ismeretlen hősei, a mindennapok vértanúi és Istenbe temetkezett misztikusai is. Magyar földből sarjadtak, és így különösen is számíthatunk testvéri segítségükre Isten színe előtt” (Szent Zsolozsma IV. köt.).

Magyar szentek hódolata a Magyarok Nagyasszonya előtt. Dombormű a pécsi székesegyház bejárata felett. Kiss György szobrászművész alkotása (1891) – Wikipedia

Szent Pál gyakran élt sporthasonlattal, amikor a szentségről beszélt. Egyik helyen így fogalmazott: „Nem tudjátok, hogy a pályán küzdők mind futnak ugyan, de a díjat csak egy nyeri el? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek! A versenyzők valamennyien megtartóztató életet élnek, minden tekintetben. Ők hervadó koszorúért, mi pedig hervadhatatlanért” (1Kor 9,24-25). Másutt szintén egy hasonló képpel világította meg, ezúttal a saját reményét: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését” (Tim 4:7-9).

Szentháromság-szobor illetve oszlop együttese (Kiss György, 1900). A lépcsőkkel kiemelt oltár-emlékmű talapzatát bronz domborművek díszítik, melyek Vajk koronázását, Pázmány Péter esztergomi érsek prédikációját és „a magyar szentek Oltáriszentség előtti hódolatát” ábrázolják. Esztergom, Széchenyi tér – Wikipedia

Érdekes lenne összevetni a nemzeteket, ha létezne az olimpiák eredményeit felsorakoztató tabellához hasonló a szentek vonatkozásban is, mert mi magyarok ezen az „örökranglistán” is élen állnánk, sokat szenvedett, sok kis és nagy halálon átesett népünk a keresztény évszázadok során csak úgy teremte az „ama nemes harcot megharcoló, futását elvégező” szenteket, boldogokat. (Egy gazdag leírás olvasható itt a magyar szentekről.)

E napon talán méltó megemlékeznünk egy nemrégiben épp róluk megjelent, a Kairosz Kiadó gondozásában idén szeptemberben napvilágot látott, szép kötet ismertetésével, amely Magyar szentek és boldogok – „Szent Magyaroknak tiszta lelkét nézzed” címmel került az olvasók elé.

A magyar szentek és boldogok emlékműterve, Kling József munkája és a kaposfüredi Szent Őrangyalok Plébánia templom – Fotó: a ketet borítójáról

A kaposfüredi Szent Őrangyalok Plébánia képviselő-testülete és hívei emeltek idén egy olyan emlékművet, amely egyszerre állított emléket a közel száz magyar szentnek és boldognak, akikre magyarként büszkék lehetünk, és akik közül többet is világszerte ismernek, példaképnek tekintenek. Az elkészült és azóta felszentelt négy méter magas gránit emlékmű egyedülállóan állít emléket immár az összes magyar szentnek és boldognak, azoknak, akik példát adnak nekünk a hiteles, tartalmas emberi életről, és utat mutatnak nekünk az örök életre.

Az emlékmű elkészültével párhuzamosan Fülöp Zsuzsanna szerkesztésében jelent meg a 271 oldalas kötet is, amelyben részletgazdag leírásokat olvashatunk a magyar szentek életéről, cselekedeteiről.

A szerző nem ismeretlen a keresztény témájú könyvek barátainak körében, számos riportkötete (Béres János népzenekutatóval, Csete György építésszel, Szita Károly politikussal) és általa szerkesztett munka jelent már meg tőle (Művészet és szakralitás; Keresztény ünnepek, ünnepi asztalok; 1100 éve Európa szívében).

Munkája nem csupán az emlékműállítás kiegészítéseként jelent meg, hanem egyúttal, nem véletlenül a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előtt szeretné felhívni a magyarok figyelmét az egykor a Kárpát-medencében élt szentekre és boldogokra, akik ereje az Eucharisztiából táplálkozott. „Nekik a szentmise és az Oltáriszentség volt életük középpontjában, hiszen egész lényükkel Krisztusra mutattak, az Ő jelei voltak” – írja dr. Fábry Kornél a Kongresszus főtitkára a kötet előszavában.

Kornél atya is a Szent Páli hasonlattal él: „Segítsen bennünket az e kötetben összegyűjtött aranyérmes közösség abban, hogy jobban megismerjük a magyar szentek és boldogok életpéldáját! Kövessük őket, hogy végigfutva az előttünk levő pályát, elnyerjük az élet koszorúját, és odafönn a mennyben, ahol az igazi örök hazánk vár, örömmel szoríthassuk meg a kezüket és együtt mondhassuk: a pályát végigfutottuk, a hitet megtartottuk”.

A magyar szentek himnusza (Isten, hazánkért…)

A könyv bevezetője kitér a magyar a honfoglalás kori kereszténységünk, majd a további korszakok szenteket adó évszázadaira, olvashatunk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus történetéről, annak a jövő esztendőben hazánkba érkező jelentőségéről, az egyház szentté és boldoggá avatási eljárásáról, a magyarok Szent Koronája és a Boldogságos Szűz Mária kapcsolatáról, amely annyi szentünknek adott különleges, csak a magyar szentekre érvényes küldetést.

Ezek után pedig gazdag leírásokat találhatunk arról a 33 magyar szentről, akik életszentségükkel tettek tanúságot Isten mellett, 30 régebben avatott boldogról, és annak a 13-nak a nevéről, akik mintegy új magyar hangokként dicsőítenek Isten trónja körül. A szépen illusztrált, Őri Kiss István tervezte kötet annak a 18 kivételes tisztaságú keresztény életrajzának ismertetésével zárul, akiknek még jelenleg is zajlik a boldoggá nyilvánítási pere.

Kontuly Béla: Krisztus királysága és a magyar szentek – Fotó: Képzőművészet Magyarországon

A remekül szerkesztett, pompás kiállítású kötet csak épülésére válhat mindazoknak, akik belelapoznak.

Addig is álljon itt a kötetben megnevezett magyar szentek és boldogok dicsőséges névsora, hogy az ismertek és ismeretlenek iránt felkeltsük az érdeklődést:

Magyar Szentek-szoborsétány (Avatás 1912, Avatás áthelyezés után: 1999, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Meszes Tóth Gyula restaurálta) Szent Istvánt, Szent Imrét, Árpád-házi Szent Erzsébetet, Árpád-házi Szent Margitot és Szent Miklóst ábrázolják. – Wikipedia

Akik életszentségükkel tettek tanúságot Isten mellett

SZENTEK  

  • Pilgrim (†991)
  • Wolfgang (†994)
  • Adalbert (†997)
  • Bonifác (†1007)
  • Zobor-hegyi András (†1010)
  • Zobor-hegyi Benedek (†1012)
  • Kálmán (†1016)
  • Árpád-házi Imre (†1031)
  • Árpád-házi István (†1038)
  • Asztrik (†1039)
  • Magyar Mózes (†1043)
  • Günther (†1045)
  • Gellért (†1046)
  • Buldus (Bőd) (†1046)
  • Beszteréd (†1046)
  • Mór (†1070)
  • Árpád-házi Salamon (†1077)
  • Skóciai Margit (†1093)
  • Árpád-házi László (†1095)
  • Árpád-házi Piroska, Eiréné (†1134)
  • I. Dávid király (†1153)
  • Árpád-házi Nagy Erzsébet (†1231)
  • Árpád-házi Margit (†1270)
  • Prágai Ágnes (†1282)
  • Árpád-házi Kinga (†1292)
  • Toulouse-i Lajos (†1297)
  • Portugáliai Izabella (†1336)
  • Anjou Hedvig, Jadwiga (†1399)
  • Kapisztrán János (†1456)
  • Kázmér (†1484)
  • Pongrácz István (†1619)
  • Grodecz Menyhért (†1619)
  • Körösi Márk (†1619)

 

BOLDOGOK

  • Sebestyén (†1007)
  • Bajor Gizella (†1059)
  • Magyarországi Pál (†1241)
  • Bánfi Búzád (†1243)
  • Esztergomi János (†1247)
  • János provinciális (†1252)
  • Estei Beatrix (†1254)
  • Szádok (†1260)
  • Aragóniái Sancha (†1262)
  • Szalomea (†1268)
  • Magyar Ilona (†1270)
  • Özséb (†1270)
  • Berthold (†1272)
  • Magyar István (†1288)
  • Szász Konrád (†1288)
  • Árpád-házi Jolán (†1298)
  • Gertrúd (†1300)
  • Árpád-házi Konstancia (†1301)
  • Árpád-házi Erzsébet, özvegy (†1320)
  • Ágoston püspök (†1332)
  • Péterváradi István (†1334)
  • Csák Móric (†1336)
  • Árpád-házi Tössi Erzsébet, szűz (†1338)
  • Eszkandéli Máté (†XIV. sz. első fele)
  • Folignói Magyar Antal (†1398)
  • Dominici János (†1419)
  • Bátori László (†1484)
  • Temesvári Pelbárt (†1504)
  • Avianói Márk (†1699)

 

Új magyar hangok Isten trónja körül

BOLDOGOK

  • IV. Károly (†1922)
  • Batthyány-Strattmann László (†1931)
  • Bánya Terezija Bernadeta (†1941)
  • Salkaházi Sára (†1944)
  • Apor Vilmos (†1945)
  • Romzsa Tódor (†1947)
  • Meszlényi Zoltán (†1951)
  • Scheffler János (†1952)
  • Sándor István SDB (†1953)
  • Bogdánffy Szilárd (†1953)
  • Brenner János (†1957)
  • Antal Veronika (†1958)
  • Gojdics Péter Pál (†1960)

 

AVATÁSRA VÁRVA

  • Kelemen Didák (†1744)
  • Hám János (†1857)
  • Bogner Mária Margit (†1933)
  • Kaszap István (†1935)
  • Bódi Mária Magdolna (†1945)
  • Hét ferences vértanú (†1944 – 1954)
  • Körösztös Krizosztóm (†1944)
  • Kovács Kristóf (†1944)
  • Hajnal Zénó (†1945)
  • Kiss Szaléz (†1946)
  • Lukács Pelbárt (†1948)
  • Kriszten Rafael (†1952)
  • Károlyi Bernát (†1954)
  • Mester Margit Mária (†1961)
  • Marton Boldizsár Marcell (†1966)
  • Mindszenty József (†1975)
  • Vándor József SDB (†1979)
  • Bálint Sándor (†1980)
  • Márton Áron (†1980)

Nyitókép: Krakkó, Isteni Irgalmasság-templom Magyar Kápolnájában magyar szentek és boldogok mozaik-sorozat, 2004. (részlet) Fotó: Wikipedia/Thaler Tamás