Először fordul elő, hogy egy európai uniós és NATO-tagország vezetője és egy globális nagyhatalom elnöke elkötelezte magát a keresztény értékek, a keresztény kisebbség, a kereszténység bölcsőjében üldözött keresztények megsegítése érdekében. Ilyen súlyú támogatást a közel-keleti és az üldözött kereszténység még soha nem kapott – mondta Speidl Bianka a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
Két ország, egy cél. Együtt az üldözött keresztényekért – írta a közösségi oldalra feltöltött fényképe alá Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar–orosz találkozó központi témái között szerepelt a keresztény közösségek védelme, a közel-keleti biztonság megteremtésében játszott orosz szerepvállalás és Magyarország aktivitása az üldözött keresztények megsegítésében, templomaik, iskoláik újjáépítésében.
Történelmi jelentőségű volt a szerdai orosz–magyar találkozó
Történelmi jelentőségű megállapodáshoz vezetett Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint a szerdai találkozó. Először fordul elő, hogy egy európai uniós és NATO-tagállam vezetője, Orbán Viktor és egy globális nagyhatalmi ország elnöke, Vlagyimir Putyin elkötelezte magát a keresztény értékek, a keresztény kisebbség, a kereszténység bölcsőjében üldözött keresztények megsegítése érdekében – mondta a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
Hozzátette, ez az elköteleződés mindenképp változást eredményez, hiszen ilyen visszhangot,
hirdetésilyen súlyú támogatást a közel-keleti és az üldözött kereszténység még soha nem kapott.
Magyarország elsőként lépett fel az üldözött keresztények védelme érdekében – hangsúlyozta Speidl Bianka, és hozzátette, az anyagi segítségnyújtáson túl lobbitevékenységet is folytatott. Ebben a tevékenységben nyújt most segítséget Oroszország.
Magyarország nemcsak elsőként kötelezte el magát, hanem
összekapcsolta Washingtont és Moszkvát ebben a kérdésben,
hiszen Orbán Viktor Donald Trump amerikai elnökkel folytatott megbeszélésén napirendi pont volt a közel-keleti keresztények megsegítése. Most pedig a moszkvai vezetéssel sikerült egy stratégiai tervet kidolgozni. Speidl Bianka szerint „egyelőre csak Brüsszel nem hajlandó részt venni a támogatásban”.
Szabó Dávid külpolitikai elemző szerint a szerdai orosz–magyar találkozónak a legnagyobb súlyú bejelentése az üldözött keresztények érdekében megkötött megállapodás volt. Az elemző izgalmasnak találja, hogy Budapest lehet a híd a sok ügyben egymással nehezen kommunikáló nagyhatalmak, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok között.
Magyarország célja, hogy az uniós hozzáállást megváltoztassa
A külpolitikai elemző szerint Brüsszel, illetve egyes uniós tagországok gyakorlatilag kórosan ragaszkodnak ahhoz, hogy a közel-keleti keresztények védelme szókapcsolatok ne szerepelhessenek uniós dokumentumokban, vagy ha mégis, akkor se felekezeti kontextusban, hanem különböző kisebbségekkel együtt. Hozzátette,
Magyarország célul tűzte ki ennek az attitűdnek a megváltoztatását.
Ebben nagy segítséget jelenthet, ha sikerül az Amerikai Egyesült Államokkal és Oroszországgal egyetértésre jutnia a kérdésben.
Speidl Bianka szerint az unió térségbeli politikájával komoly gondok vannak, hiszen azt tapasztaljuk, hogy az Európai Unió nem képvisel egységes álláspontot az üldözött keresztények megsegítésével kapcsolatban. Hozzátette,
nem dolgozott ki közös alapelveket és stratégiákat, amelyek nagyhatalmi pozícióba emelhetnék az Európai Uniót a kereszténység támogatása terén.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes országok saját gazdasági érdekeik mentén cselekszenek.
A teljes írást ITT olvashatják el.
Forrás: Hirado.hu. kép: Facebook
