Segítség a magyar katolikus diaszpóra-közösségek számára – Gyöngy Ádám a Vasárnapnak

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által nemrégiben meghirdetett Külföldi Magyar Katolikus Lelkipásztori Munkatárs pályázatáról az MKPK munkatársát, Gyöngy Ádámot kérdeztük, aki beszámolt a Program létrejöttéről, indokoltságáról és céljairól.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia október 7-én hirdette meg azon pályázatát, mellyel a diaszpórában élő katolikus magyarokhoz kíván delegálni olyan lelkes segítőket, akiknek szívügye ez a misszió. A pályázati kiírás a katolikus.hu oldalon érhető el, és október 31-ig lehet benyújtani a pályázati adatlapokat. 

Gyöngy Ádámmal, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia koordinátor munkatársával beszélgettünk a pályázatról.

 

– Mikor született meg a program és a pályázat ötlete, kik kezdeményezték?

– Maga az ötlet több mint másfél éve született, amikor Dr. Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök meghirdette az 1+1 Missziót, ami a diaszpórában élő magyar katolikus közösségek mindennapjait segítő program. A misszió mind anyagiakkal, mind szellemi munícióval támogatja a célcsoportot.

Az eredményekről egyre több visszajelzés érkezett, ami alapján azt a következtetést vontuk le, hogy számos helyen nagy szükség lenne humán erőforrással is támogatni az adott közösségeket. Így a visszajelzésekből megtudhattuk, hogy van olyan helyszín, ahol mondjuk egy kántor kiküldésével tudnánk segíteni, de ugyanúgy igény van számos helyen a hitoktatók, közösségszervezők munkájára is.

Gyöngy Ádám, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia munkatársa Forrás: Facebook.

– A pályázati felhívásból megtudhatjuk, hogy a programnak lesz egy magyarországi, felkészítő szakasza és lesz a hosszabb ideig tartó, külföldi szakasz. Mi a célja ezen idő alatt a programnak?

– A nyertes pályázóknak a hazai felkészítő után kell kiutazniuk a külföldi terepre, amit mi megszakítás nélkül 12 hónapos időszakra terveztünk. Ez további 12 hónappal meghosszabbítható, amennyiben a fogadó szervezet, a püspöki konferencia és a pályázó is jónak látja.

A felhívásban részletesen kitérünk az ösztöndíjas feladataira, de egy szóval leginkább a „megerősítés” kifejezéssel tudnám jellemezni a munka lényegét. Cél, hogy a program és a nyertes pályázó megerősítse a kapcsolatot a diaszpóra közösségeken belül és az anyaországi Magyar Katolikus Egyházzal. Abban bízunk, hogy a program ideje alatt például testvéri kapcsolat alakulhat ki egy tengerentúli és egy anyaországi közösség között.

– A külföldi programszakasz során az ösztöndíjas csak a fogadó szervezetben, közösségben tevékenykedhet, vagy besegíthet akár más városokban lévő magyar katolikus közösségeknek is?

– A programszabályzatot úgy írtuk meg, hogy mobilis lehet ez a tevékenység. Egy adott városba kikerül a nyertes pályázó, de a feladatkörét már itthon, előzetesen meghatározzuk – eleve nem kizárt, hogy több várost is el kell látnia. 

– A diaszpórában lévő magyar közösségek, akik nem fogadószervezetek, hogyan tudják elérni a kidelegált személyt, hogy segítséget kérhessenek tőle?

– Igyekszünk mi megkeresni az ilyen közösségeket. A legtöbb országnak van egy felelős magyar lelkipásztora, mindenképp kérjük az ő segítségét ebben, hogy az általa még ismert és vele kapcsolatban álló közösségekkel az ösztöndíjas felvehesse a kapcsolatot. A munkatárs által végzett munka gyümölcseként bízunk abban, hogy ezen felül is talál még olyan közösségeket, ahol elkél az ilyen jellegű segítség.

Az MKPK által 2018 őszén szervezett 1+1 Misszió Konferencia résztvevői. Fotó: Magyar Kurír

– Kik pályázhatnak? Kizárólag teológiai ismeretekkel rendelkezők, vagy a teológiai tudás nem alapvető követelmény? Pályázhat olyan személy, akinek folyamatban vannak a tanulmányai? 

– Célunk, hogy olyan szakembereket tudjunk delegálni az adott közösségekbe, akik a lehető legmagasabb fokon megfelelnek a pályázati felhívásban szereplő kritériumoknak, illetve a fogadóközösség által jelzett igényeknek.

A teológiai tanulmányok nem kizárólagosak, de mindenképpen előnyt jelentenek. Illetve, ha mondjuk valaki közösségszervezői múlttal rendelkezik, az is nagy előny lehet. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen van is olyan szakirány, amely közösségszervező ismereteket ad – az innen érkező pályázókra is számítunk. 

Az mindenképp szempont számunkra a kiválasztásnál, hogy katolikus hittel és erkölccsel átitatott személyt küldjünk a közösségekbe.

Egyedül az lehet kizáró ok a pályázók körében, ha nem példamutató életet él az illető, életvitelében nem a keresztény értékrendet vallja. Ugyanis minden személy a program keretében akár példaképként kell a közösség elé álljon. Az ösztöndíjasaink 30 évnél fiatalabbak lesznek. Lehet folyamatban tanulmányuk, a már megszerzett diploma azonban nem lehet régebbi két évnél.

– Kizárólag anyaországiak pályázhatnak?

– Nem, de az feltétel, hogy magyar állampolgárságú legyen a pályázó. Lehet arra is példa, hogy egy chicagói pályázó épp mondjuk a világ másik felére lesz kiküldve, hogy missziót végezzen az adott magyar katolikus közösségben. 

– A pályázók megválaszthatják az adott országot és közösséget, ahova szeretnének menni, vagy a bizottság dönti el a végső célpontot?

– Meg lehet jelölni az adatlapon három lehetséges országot, de végső soron a bizottság dönt. Az mindenképpen fontos szempont, hogy az illető tudja beszélni az adott ország nyelvét, hiszen nem egy esetben volt már egy-egy lelkipásztori út során is példa arra, hogy nem csak magyarul, hanem az adott ország nyelvén is meg kellett tudjon szólalni a delegált atya.

A nyelvi ismeretet mindenképp felmérjük a kiválasztási folyamatban, hiszen előfordulhat, hogy bár magyar közösségbe küldjük a pályázókat, de a rokonokat, illetve a másod-, harmadgenerációs magyarokat nem biztos, hogy csak magyarul tudja megszólítani. Cserháti püspök úr jelezte többször is, hogy a Mi Atyánkot sok esetben már a leszármazottak nem is tudják magyarul elimádkozni – erre készülni kell.

– Milyen gyümölcsöket várnak a programtól?

– Abban bízunk, hogy sokkal jobban be tudjuk vonni a résztvevő közösségeket a Magyar Katolikus Egyház vérkeringésébe. Gondolok itt a közelgő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra is, de ennél még távolabbra mutatóbb céljaink is vannak, mivel ebben a nagy családban aktívan számítunk rájuk. Fontos továbbá, hogy enyhítsük azt a hiányt, ami sok közösségben létezik: több éve nem tudtak magyar nyelven szentgyónást végezni, magyar nyelvű szentmisén részt venni. A programnak hála könnyebb lehet egy-egy lelkipásztor delegálása is az ilyen problémákkal küzdő közösségekbe.

 

 

Kiemelt képünk forrása: unsplash.com

Iratkozzon fel hírlevelünkre