Rohamosan csökken a keresztények száma a Szentföldön

Az elmúlt száz év háborúinak köszönhetően alig maradt az egykoron virágzó, gyarapodó keresztény közösségekből.

Több mint kétezer éven át megőrizték templomaikat. Évszázadok óta fogadják a világ minden tájáról érkező zarándokokat.  Erős hitüknek és kitartásuknak köszönhetően átvészelték az összes üldöztetést és háborút. Jézus Krisztus óta virágzó erős közösségeket alkottak Jeruzsálemben, Betlehemben és a többi palesztin városban. Most mégis úgy tűnik, végleg eltűnhetnek a szentföldi keresztények.

Az elmúlt száz évnyi arab-izraeli háborúk, az embargó és az ebből fakadó gazdasági nehézségek miatt a Szentföldön élő keresztény palesztinok  közel 80 százaléka – vagyis egymillió lélek – külföldön él. Többségük harmad-negyedgenerációs leszármazott, akik csak a nagyszüleik meséiből ismerik a Szentföld csodálatos kegyhelyeit.

A XX. század derekán Jeruzsálemben több mint harmincezer keresztény élt. Az elmúlt hetven évben a város lakossága megötszöröződött, vagyis ennek függvényében Jeruzsálem keresztény lakossága el kéne, hogy érje a százötvenezret. Viszont az adatok megdöbbentően alacsony számot mutatnak. A Szentvárosban alig több mint tízezer keresztény él. Az óvárosi részében, ahol túlnyomó többségében voltak, mára számuk kétezer fő alá csökkent.

A Palesztin Hatóság adatai szerint csak Sydneyben több jeruzsálemi keresztény él, mint a szentvárosban.

A ciszjordániai Betlehem városban és környékén társadalom túlnyomó többségét adták a keresztények.  A mostani adatok szerint épp, hogy elérik a 40%-ot. A betlehemi keresztények fele az elmúlt évtizedekben elhagyta szülővárosát, számuk tízezer alá csökkent.

Tizenöt évvel ezelőtt a brit Independent arról tudósított, hogy Gázában még mindig négyezer keresztény él. A Tel-Aviv által elrendelt blokád, a gazdasági nehézségek és a biztonság hiánya miatt a keresztények többsége elhagyta hazáját, lélekszámuk hétszáz körül mozog.

Karácsonyi körmenet Betlehemben

A palesztin belpolitikai viszályok, az arab-izraeli konfliktus, az ebből kifakadó gazdasági problémák, a rossz oktatási, szociális és egészségügyi rendszer arra ösztönzi a megmaradt keresztényeket, hogy kövessék rokonaikat, és elhagyják a Szentföldet.

A brit gyarmati rendszer idejében elrendelt 1922-es népszámlálás alapján Palesztinában 73 000 keresztény ember élt, ami az akkori arab lakosság 10,8%-át tette ki.

A 2009-es népszámlálás szerint Izraelben 153 ezer, míg Ciszjordániában és Gázában 50 ezer keresztény élt, ami az összlakosság 2,5%-át teszi ki.  Azóta a lélekszámuk csak csökken. Míg az első világháború után több mint kétszáz településen éltek keresztények, mára pár tucat városban vagy faluban léteznek.

A megpróbáltatások ellenére a palesztin egyházak képviselői a helyben maradásra ösztönzik a keresztényeket. Sok családnak biztosítanak munkát és megélhetést. Az egyházi iskolákba a diákok tandíjmentesen járhatnak, ott magas szintű oktatásban részesülnek. Hasonló módon vehetik igénybe az apácák és szerzetesrendek által fenntartott kórházakat és szociális intézményeket.

Mahmúd Abbasz palesztin elnök szerint a  keresztények nélkül szegényebb lenne a Közel-Kelet. Jézus követői nem kisebbség, hanem  teljes jogú nemzetalkotó közössége a társadalomnak, amely testvére a többi vallás követőinek. 

Képek: belarabinews.net, al-ain.com