A református.hu beszámolójából megtudhattuk, hogy Balog Zoltánnak már édesapja is lelkészként szolgált, ezért természetesnek tűnt, hogy a fiú átveszi majd apja hivatását. Azonban az érettségi utáni lázadó korszakát követően egy iskolai verseny jutalmának köszönhette, hogy visszatalált a teológia felé. Ugyanis amikor jutalomból Moszkvában járt egy baptista gyülekezetnél, gyanakvóan fogadták őt, de végül kérdésükre határozottan tudta felelni: „Igen, szeretem Jézust.” Ezután döntött úgy, hogy lelkipásztor lesz ő maga is. 

Közéleti feladatokat mindig is szeretett vállalni, hiszen úgy véli, 

keresztyénekként van mondanivalónk az országnak, a nemzetnek.

Jákób János tábori püspök is keresztény családban nevelkedett, húszévesen vonult be sorkatonának. Magával vitte Bibliáját is, amely miatt felettesei nyilvánosan megalázták, de nem sokkal később a sereg keresztényei egymásra találtak. 

hirdetés

„Ott érett meg bennem az elhatározás, hogy tábori lelkész leszek”

– emlékezett vissza.

A tábori lelkészi hivatással kapcsolatban elmondta, minden embernek szüksége van lelkigondozásra, a katonáknak pedig speciális a helyzetük, főleg a feszült időszakokban. „Vannak azok az élethelyzetek, amikor mindenki megnyílik. Bizonyságot tehetünk, hogy mindenből van szabadításunk és segítségünk, Isten kegyelme mindenkire, így a katonákra is érvényes” – fogalmazott a tábori püspök.

Balog Zoltán és Jákób János a Csillagponton beszélgettek. Kép forrása: református.hu

A beszélgetésen az egyház és a politika sokat vitatott kapcsolata is szóba került, melyről Balog Zoltán elmondta, meghatározását nézve az egyház a hívő emberek közössége, a politika pedig a közügyek szolgálata. Hívőkként gondolkodnunk kell arról, merre halad az ország, foglalkoznunk kell olyan dolgokkal, mint az úthálózat, a szegénység, a hadsereg kérdésköre. 

Mindezt a politikusok döntik el, és nem szerettem volna, hogy ezt nélkülünk tegyék. A döntésekben benne kell lennie az egyház és Jézus Krisztus szempontjainak

– indokolta pályamódosítását.

Mivel a gyülekezetek is különböző irányultságú hívőkből állnak, ezért az egyháznak a politika és a politikai megosztottság fölé kell emelkednie. 

A politika megoszt, de Jézus egyesít 

– tette hozzá a lelkész. 

Jákób János szerint keresztényként nagyon nehéz a katonaság hivatása, hiszen a teendőkbe belefolyik a politika, a szakma, a család és a közéleti elvárás, valamint döntéshozatalkor is sokszor ütköznek az elvek, így sokszor komoly mérlegelésre van szükség.

A keresztény politikusnak meg kell látnia a másikban az embert, de közben a munkáját végeznie kell. 

Ha kinyilvánítottam, hogy Jézus Krisztus tanítványa vagyok, nem hozhatok szégyent rá. Ha megvallottad a hited, az megvédhet attól, hogy olyat tegyél, ami ellentmond ennek.

Ez az a hűség, amely nem érzelem, hanem fogadalom, döntés. Ha Jézus Krisztust szolgáljuk, akkor az, hogy mi a hivatásunk, tulajdonképpen mindegy – mondta el Jákób János.  

Jákób János tábori lelkészről megjelent korábbi írásunkat ide kattintva olvashatják el. 

Képek forrása: unsplash.com és református.hu