Zsarolási ügy miatt mondott le a szocialistákat hatalomra segítő macedón ügyész

Az MTI számolt be arról, hogy a La Verità olasz napilap érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet pénteki számában. Katica Janeva macedón különleges ügyész, aki korábban jelentős szerepet játszott a szocialisták hatalomra kerülésében, búcsút mondhat ügyészi karrierjének, mivel egy nagyszabású zsarolásban segédkezett. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Vasarnap.hu-nak elmondta: az ügy kiindulópontként említhető, hogy Soros György több nyilatkozatában is vállalta, hogy céljai érdekében beavatkozik különböző országok belpolitikájába.

Mint az már korábban kiderült, az Angela Merkel vezette Németország

2016 óta összesen több ezer órányi lehallgatási anyagot rögzített a német Telekom leányvállalatán keresztül, melyek az egykori macedón konzervatív kormány tagjainak beszélgetéseit tartalmazták. 

Az összegyűlt anyagokat nem más, mint az akkor még a szocialista ellenzéket vezető Zoran Zaev kezébe juttatták, akit ezáltal nem csak a hatalomhoz segítettek közelebb, de későbbi manipulálhatóságát is bebiztosították a segítségnyújtással. 

Habár a konzervatív párt mindig vitatta a felvételek igazságtartalmát és jogszerűségét, a német terv végül elérte célját (ennek számos, Soros György által finanszírozott utcai tüntetés, valamint a hangulatkeltés is részét képezte), azonban a konzervatív kormánytöbbség csillapítására az Európai Bizottság külpolitikai képviselője, Federica Mogherini egy különleges ügyészség létrehozását javasolta Macedóniának.

Az ügyészség feladata a lehallgatási anyagok hitelességének ellenőrzése lett volna, továbbá az Európában mostanában sokat mantrázott „igazi jogállam és működő demokrácia” kialakítását célozta meg. 

A szóban forgó ügyészség élére politikai kompromisszum eredményeként egy addig ismeretlen bírót, Katica Janevát állították, Zoran Zaev pedig át is adta neki a Németország által birtokába jutott hangfelvételeket. A felvételek alapján Janeva több olyan magas rangú politikust is rács mögé juttatott, akik az előző kormányhoz kötődtek, ezzel a politikai térképet teljes egészében átrajzolva. 

Nem meglepő módon, mikor ezek után Zaev kormányra került, megfizetve hatalomra jutásának árát, a nemzetközi nyomásnak engedve, görög érdekeknek megfelelően alakította át az alkotmányt, melynek részét képezte az ország Észak-Macedóniára való átkeresztelése is (ezt ugyanis a volt konzervatív kormányfő nem volt hajlandó aláírni). 

Az ügy azonban most könnyen a visszájára fordulhat, vagy ahogyan az olasz napilap fogalmaz, „Aki kardot ránt, kard által vész el”, mivel néhány héttel ezelőtt zsarolás vádjával letartóztattak egy ismert macedón televíziós műsorvezetőt, Bojan Jovanovszkit.

Jovanovszki ugyanis 8 millió euró összeggel zsarolta meg az egyik leggazdagabb macedón vállalkozót, Jordan Kamcevet, éspedig nem mással, mint a Katica Janeva különleges ügyész birtokában lévő felvételek egyikével.

Az ügy fricskájaként az is kiderült, hogy Janeva fia Jovanovszki karitatív szervezetének egyik vezetője.

Habár Katica Janeva tagadta, hogy az ügyhöz bármi köze lenne, felmondását mégis benyújtotta, így már csak addig maradhat hivatalában, amíg utódját a miniszterelnök ki nem nevezi. Az olasz napilapnak olyan bizonyítékok jutottak birtokába, melyek egyértelműsítik, hogy a televíziós műsorvezető és a volt különleges ügyész ténykedésének köze van egymáshoz. A hangfelvételekből a lap szerint kiderül: Jovanovszki a pénzösszeg átadása nyomán ígéretet tesz Kamcevnek, hogy kiszabadulhat házi őrizetéből, ez pedig néhány nap múlva meg is történt.

Az eseményekkel kapcsolatban ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdeztük, aki a Vasarnap.hu-nak elmondta: az ügy kiindulópontként említhető, hogy Soros György több nyilatkozatában is vállalta, hogy céljai érdekében beavatkozik különböző országok belpolitikájába. Egy 1994-ben megjelent interjúkötetben (Ő a Soros! – Aki kérdez: Krisztina Koenen) például

arról vallott a milliárdos, hogy „egy bizonyos fajta társadalom” kialakítása érdekében kell beavatkoznia mások belügyeibe,

és mint régóta látjuk, ehhez megfelelő eszközül kínálkoznak Soros civilnek mondott ügynökszervezetei.

Az alkotmányjogász szerint a korábbi Macedónia példája megdöbbentő: az elmúlt évtizedekben stabil jobboldali kormányokat felvonultató Macedóniában totális belpolitikai zűrzavar alakult ki, és 2016 őszén kormányozhatatlanná vált az ország. A folyamatban tevékeny szerepet játszhattak Soros György szervezetei, erre pedig a kormányoldalon is felfigyeltek. Még 2012 elején született megállapodás arról, hogy a USAID (US Agency for International Development– az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) által vezetett Civil Társadalom Projekt forrásainak fő elosztója Macedóniában Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa lesz. Ennek nyomán 2012 és 2016 között az amerikai adófizetők közel ötmillió dollárja juthatott Soros alapítványának macedóniai szervezetéhez, amely a baloldali Obama-kormányzat jóváhagyásával azt számára kedves NGO-knak osztotta ki.

A Civil Társadalom Projekt deklarált célja az volt, hogy „felkészítsék a macedón polgárokat arra, hogy elszámoltassák a kormányzatot”, a valóságban azonban egy országot sikerült a polgárháború szélére sodorni.

Megjegyzendő, hogy a republikánus kurzusváltás eredménye is lehetett, hogy 2017 tavaszán konzervatív szenátorok levélben kérték fel Rex Tillersont, Donald Trump akkori külügyminiszterét annak kivizsgálására, hogy vajon felhasználták-e amerikai adófizetők pénzeit Soros politikai beavatkozó tevékenységéhez Európában.

A mostani Észak-macedóniai fejlemények arra utalhatnak – fejti ki az alkotmányjogász – hogy európai kormányok, Brüsszel, az amerikai baloldallal és nagyvállalatokkal együttműködve – a helyi ügyészség hathatós közreműködése mellett – sikerrel járulhattak hozzá Zoran Zaev szocialista kormányának hatalomra jutásához.

Mindez természetesen újabb bizonyítéka annak, hogy

a nemzeti szuverenitás szempontjából mekkora jelentősége van egy külföldi befolyástól mentes, független büntető igazságszolgáltatásnak, és a fenti példa újabb ellenérveket szolgáltat az Európai Ügyészség intézménye kapcsán.

Brüsszel közreműködése pedig azért is aggályos az ügyben, mert a történtek alapján is kijelenthető, hogy a távozó EU-vezetés nem tartja tiszteletben a nemzeti önrendelkezést sem az Unión belüli, sem az azon kívüli országok esetében, amely tény alapjaiban kérdőjelezi meg a bukott bürokraták alkalmasságát, és a valódi uniós értékekhez és normákhoz való viszonyulásukat.