Váltságdíjakból gazdagodnak a nyugat-balkáni migrációs útvonalon garázdálkodó embercsempész bűnbandák
Egyre aktívabbak a bűnszervezetek a nyugat-balkáni migrációs útvonalon, beleértve a magyar-szerb határvidéket. Már a migránsok is rendszeres visszaélésekről, bántalmazásokról számolnak be – írta hétfői Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Jelezték: egy embercsempész szervezet újabb tagjait érték utol az olasz hatóságok a nyugat-balkáni migrációs útvonalon. A 2025. április 23-i, trieszti rajtaütés során nyolc török állampolgárt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy 52 személyt, köztük nőket és gyermekeket próbáltak kis csoportokban Nyugat-Európába, elsősorban Németországba csempészni. A bűnszervezet németországi partnereivel együttműködve jutott hozzá autókhoz és buszokhoz, amelyekből tízet lefoglalt a rendőrség. Szolgáltatásaikért 4-6 ezer eurót (1,6–2,4 millió forintot) kértek. Az olasz hatóságok azt követően indítottak razziát, hogy az elmúlt hetek határellenőrzései során több török embercsempészt vettek őrizetbe, akik kínai és török állampolgárokat szállítottak.
A szerb-magyar határ déli oldalán lévő illegális táborok 2023 év végi felszámolása óta a hatóságok számára folyamatos kihívást jelent a csempészbandák elleni fellépés – tették hozzá, majd azzal folytatták, hogy a bűnszervezetek alkalmazkodtak a kormányok szigorúbb határvédelmi politikáihoz, és kihasználják azt is, hogy nélkülük az illegális bevándorlóknak rendkívül csekély esélyük van arra, hogy Nyugat-Európába jussanak. A Magyarország déli határánál táborozó migránsok az utóbbi időszakban sorra számoltak be emberrablásokról, zsarolásokról és más visszaélésekről a csempészek részéről.
Civil szervezetek olyan esetekről is hírt adtak, amikor az irreguláris bevándorlókat elrabolták, és csak váltságdíj fejében engedték szabadon őket. Jellemzően magánlakásokban, házakban tartják fogva őket, amíg meg nem érkezik a – nem ritkán több ezer eurónyi – váltságdíj. Egy 36 éves pakisztáni férfi arról számolt be, hogy 3500 eurót (1,4 millió forint) kértek érte elrablói.
Jelentések szerint a csempészcsoportokat főként afgánok ellenőrzik, de nagy arányban vannak a bűnözők közt horvátok, bosnyákok, románok és ukránok is. Az egyik legismertebb afgánok vezette banda, a boszniai határon működő BWK, amely profitját főként a migránsok zsarolásával termeli, emiatt a hatóságok az egyik legerőszakosabb szervezetnek tartják.
„Elfogják, fizikailag bántalmazzák, megkötözik, fenyegetik, zsarolják és arra kényszerítik őket, hogy megadják családtagjaik telefonszámait”
– vázolta fel Adnan Beganović, a boszniai Una-Szanai kanton belügyminisztériumi szóvivője, hogyan néz ki a gyakorlatban a BWK működése. Hangsúlyozta, hogy általában olyan személyeket vesznek célba, akikről azt gondolják, hogy tehetősebb családokból származnak.
A váltságdíjakat a szervezetek főként törökországi bankszámlákra utalják, de egyes források szerint Hollandiában és Svájcban is rendelkeznek számlákkal. A rajtuk található összegek azt igazolják, hogy jövedelmező üzletről van szó: az egyik számlán 70 ezer eurót (28,3 millió forintot) talált a rendőrség – írták az elemzésben.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adatai szerint az idei év első három hónapjában a nyugat-balkáni útvonalon 64%-kal esett vissza az irreguláris határátlépések száma 2024 azonos időszakához képest. Az ügynökség szerint ebben nagy szerepe van annak, hogy a csempészbandák miatt egyre nehezebb az átjutás – mutattak rá.
Vezetőkép: Illegális bevándorlók sátrai a Magyarország és Szerbia közötti horgosi határátkelõhely közelében 2022. október 20-án. Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovic
