Meglehet, hogy Salvini az előrehozott választással tizenkilencre húz lapot

"Ahogy minden évben, hatvanmillió olasz ezúttal is úgy gondolta ferragosto környékén, hogy eljött az édes semmittevés, a "dolce far niente" ideje, de a manapság legfontosabb talján más véleményen volt. Matteo Salvini, a bevándorlásellenes európai jobboldal vezéralakja épp az uborkaszezont találta a legalkalmasabbnak arra, hogy robbantson, és felmondja a kormánykoalíciót az Öt Csillaggal" – írja Szőcs László a Magyar Nemzetben Dupla vagy semmi címmel megjelent véleménycikkében.

A szerző megemlíti, hogy Salvini bejelentésével igencsak meglepte a politikusokat. „A római képviselők a sajtót hívogatták, tudnak-e valamit az újságírók Salvini szándékairól, ami egy olasz kolléga szerint legalábbis annyira szokatlan, mintha hirtelen a hotelek kezdenék lopkodni a törölközőket turistáktól” – jegyzi meg szellemesen.

Szőcs László szerint azonban távolról sem olyan váratlan a kormánykoalíció felmondása, hiszen Salvini látványosan megerősödött az európai parlamenti választások után, miközben a „csak nevében öt csillagos” Luigi Di Maio – a másik kormányfőhelyettes – sokat veszített népszerűségéből. Érthető, hogy a „két dudás egyre nehezebben fért meg a Rómához címzett csárdában”.

A cikk szerzője már önmagában abszurdnak nevezte, hogy a két pártvezér helyett „a politikai pehelysúlyú Giuseppe Conte lett tavaly a miniszterelnök”.

Álláspontja szerint alapvetően megváltozhat a helyzet, ha Salvini kezdeményezésére valóban kiírják az új választásokatt. Szőcs László úgy véli, „a bevándorlásellenes európai jobboldal erős embere dupla vagy semmit játszik: politikai túlélése a tét. A felmérések szerint a Ligának a májusinál is nagyobb lehet a támogatottsága, amit érdemes lehet mielőbb mandátumokra váltania, de az is lehet, hogy a sok lúd disznót győz, és a végelszámolásnál nem Salvininek áll majd a zászló”.

A sok bizonytalansági tényező mellett azonban a szerző úgy látja, két dolog „sicuro, azaz holtbiztos Olaszországban”. Az egyik, hogy Salvini minden erőfeszítése ellenére Olaszország még jó ideig nem mentesül a migrációs nyomástól.

A másik bizonyosság pedig a gigantikus, több mint kétezer milliárd eurónyi, a GDP 132 százalékát kitevő olasz államadósság. „A drágaság uralta mai világban semmi sincs ingyen, de egy eladósodott országnak maga a pénz kerül a legtöbb pénzbe.”

„Nem riogatás, hanem tény: az EU két nagy krízist élt át az elmúlt tíz évben. Egy görög adósság- és egy alapvetően német migrációs válságot. Olaszország is bőven érintett mindkét problémában” – vonja le írásának végén a 28 tagállam számára sem lényegtelen következtetést Szőcs László.

A teljes cikk itt olvasható.

Fotó: MTI/EPA/ANSA/Riccardo Antimiani