Köntös László: A kereszténység szétfeszíti a szekularizált világképet

Noha a kereszténységnek kettős olvasata van jelen a mindennapokban, ezeket az olvasatokat nem feltétlenül szükséges egymással szembeállítani - ugyanakkor a kereszténység egyetlen értelmezési formája sem hagyhatja figyelmen kívül a teológiai aspektus meghatározó mivoltát.

A kereszténység kettős olvasata jött létre attól kezdődően, hogy a „kulturális kereszténység” jelensége megjelent a történelem színpadán. Az egyik olvasat a teológiai – ha tetszik: egyházias, vagy vallásos – tartalmat hangsúlyozza, a másik pedig a történeti-kulturális jelentőséget emeli ki.

Köntös László a Reposzton megjelent töprengésében kifejti: mindennek lenyomata megfigyelhető a mai politikai beállítódások általános helyzetében is.

Fontos kérdést tár elénk: vajon meddig működőképes egy olyan ideológia, amely a szó kulturális értelmében vett kereszténység védelmének jegyében lép fel – ha a társadalom jelentős része valójában már nem foglalkozik a keresztény üzenet valódi tartalmi kérdéseivel? A teológiai üzenet megértése és befogadása komoly nehézségekbe ütközik – teszi hozzá reális helyzetértékeléssel.

Köntös úgy látja, a kereszténység által közvetített világkép súlyosan ellentmond a mai általános korszellemnek, amely még mindig a felvilágosodás hatása alatt áll. Sőt, valójában ebből fakad a „kulturális kereszténység” jelensége is, amit már nem ragadnak meg a keresztény világkép valódi, tartalmi mélységei.

A szó teológiai értelmében vett kereszténység szétfeszíti a mai normatív, adottnak vett, szekularizált világképet, amelyben a valóságértelmezésnek olyan keresztény alapszavai, mint üdvösség, örök élet, feltámadás egész egyszerűen értelmezhetetlenek.

Ugyanakkor a keresztény kultúra ideológiája nem kerülheti ki azt a súlyos világnézeti kihívást, amely elé maga a kereszténység állítja – szögezi le Köntös László.

Írása teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.