A 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus során többek közt a Puskás Ferenc Stadionban, a Kossuth Téren és a Hősök terén is lesz majd szentmise. Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspököt kérdeztük arról, hogy miként folyik a szervezés és mire számíthatunk majd a kongresszuson.
– Hol tart jelenleg az Eucharisztikus Kongresszus szervezése?
– Az előkészítés két dimenzióban történik. Egyrészt van egy lelki előkészület, amely a híveket és az egyházi személyeket érinti. Ez már több éve zajlik, Erdő Péter bíboros úr a mai napon nyitja meg a harmadik előkészületi évet. Az első két év inkább a befelé fordulást, hitünk jobb megismerését, elmélyítését szolgálta, ez a harmadik év pedig a nyitásról szól, illetve arról, hogy a kongresszus üzenetét megfogalmazzuk a társadalom azon tagjai számára is, akik nem tartoznak a hívők közé – vagyis ez a harmadik fázis már az egyház missziós küldetésének részeként értelmezhető.
Másrészt van egy gyakorlati készülődés is, hiszen egy nyolc napos programsorozatról beszélünk – a kongresszus szeptember 13-tól 20-ig fog tartani –, és ennek megszervezése sok időt igényel. Néhány hete például a világ közel 70 országából érkeztek küldöttek Magyarországra, hogy megtekintsék az előkészületeket. Ők azok, akik majd a saját országukban promotálni fogják a rendezvényt és segítenek megszervezni a hívek érkezését.
– Milyen programok lesznek majd a kongresszuson?
– Az Eucharisztikus Kongresszus felépítésének keretei adottak, a többi országban is egy nemzetközi sztenderd alapján történt meg a szervezés. A vatikáni Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága az, amely ezt meghatározza.
A kongresszus első programja a nyitó szentmise lesz, ezt a Puskás Ferenc Stadionban fogjuk megrendezni. Ezután következik egy ötnapos programsorozat, ennek a fő helyszínéül a HUNGEXPO vásárközpontot választottuk, ahol elsősorban délelőttönként lesznek rendezvények, délután pedig városszerte várjuk majd különleges egyházi programokkal az érdeklődőket.
hirdetésA délelőtti programokon elsősorban különböző országokból érkező előadók fognak fellépni, akiknek többségét már föl is kértük. Mind az öt földrészről hívtunk olyan egyházi személyeket, akiknek van üzenetük számunkra. A katolikus egyház nagyon sokszínű világszerte. Egy latin-amerikai, koreai vagy afrikai katolikus képes olyan érdekességeket mondani, olyan szempontokat adni, amelyek a mi látásmódunkat is gazdagíthatják. Az ő felkérésük tehát folyamatban van, és többségük már vissza is jelzett, hogy elvállalja az előadás megtartását.
A kongresszus hetedik napján lesz egy szentmise a Kossuth téren, onnan pedig fáklyásmenettel megyünk majd el a Hősök terére. Másnap szintén a Hősök terén lesz az ünnepélyes záró szentmise, ahol azt is kihirdetnénk, hogy melyik ország és város szolgálhat majd a következő Eucharisztikus Kongresszus helyszínéül.
–Vannak-e már becslések arra vonatkozóan, hogy hányan vehetnek majd részt a rendezvényeken?
– Előzetes becsléseink már vannak, de a mai világban az emberek sokszor az utolsó pillanatban döntik el, hogy hova mennek, ezért nehéz előre felmérni a tényleges érdeklődés mértékét.
A távolabbi országokból kevesebb érkezőt várunk, körülbelül 1-2 repülőnyi emberre számítunk. A környező országokból viszont könnyen lehet, hogy ezres nagyságrendben érkeznek majd az érdeklődök.
1938-ban volt már Eucharisztikus Kongresszus Magyarországon, ott is, illetve más korábbi kongresszusok során is az volt a jellemző, hogy elsősorban a nyitó- és a záróeseményeken vettek részt kiemelkedően sokan, erre lehet számítani majd most is.
A hét közben zajló programokon eseményenként legfeljebb 10-15000 emberre számítunk. A Puskás Ferenc Stadionban tartandó szentmisén 60 000 ember tud majd részt venni. A Kossuth teret, illetve és a Hősök terét viszont – reményeink szerint – sikerül teljesen megtöltenünk.
– Minden Eucharisztikus Kongresszusnak van egy központi témája, a 2020-as budapesti kongresszus esetében mi lesz ez?
– Igen, a kongresszus jelmondata a következő lesz: „Minden forrásom belőled fakad”. Ez egy bibliai idézet, amelyet az Oltáriszentségre, Jézus valóságos jelenlétére vonatkoztatunk.
Azt szeretnénk megfogalmazni, hogy Jézus hozta el a mennyei atya szeretetét, és ő az, aki ezt bennünk megerősíti és megújítja. Ezzel a szeretettel kell egymáshoz fordulnunk és olyan közösségeket alkotnunk, amelyek mindenkit építenek.
A nyitottságunkat szeretnénk tehát megfogalmazni a körülöttünk lévő társadalom, illetve minden ember felé – fölkínálni számukra a szeretet üzenetét, amely az egyház hitének is az alapját adja.
