Sokaknak adott reményt az első budapesti Eucharisztikus Világkongresszus

Jövőre, 2020-ban Budapesten rendezik meg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, ezzel fővárosunk már másodszor lesz a katolicizmus központja néhány napig.  Egy alkalommal már előfordult ugyanez a történelem során: 1938-ban is mi rendezhettük meg a rangos eseményt.

Az eucharisztia szó magyarul oltáriszentséget jelent, a kongresszusi mozgalom ennek jegyében Krisztus társadalmilag elismerhető és érvényesíthető hatalmát, a világban való valóságos jelenlétét hirdeti. Ezen eszme tiszteletére szervezi meg a katolikus egyház 1881 óta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusokat.

Már Csernoch János érseksége idején felmerült az az ötlet, hogy akár Magyarország is szervezhetne egy ilyen eseményt. Az 1928-ban rendezett Nemzeti Eucharisztikus Kongresszus egyfajta főpróbája volt mindennek, azon az eseményen mintegy kétszázezren vettek részt.

Az álom valóra vált, amikor az 1938-as nemzetközi kongresszus rendezésének jogát elnyerte Magyarország. Az esemény a lelki tartalmon túl komoly lehetőséget biztosított arra, hogy a külpolitikában elszigetelt trianoni Magyarország végre hallathassa hangját a nagyvilágban. Az kongresszus fővédnökévé Horthy Miklós kormányzó feleségét választották, mivel Horthy – reformátusként – nem láthatta el ezt a megtisztelő posztot.

Ráadásul a véletlen úgy hozta, hogy a kongresszus egy jelentős hazai ünnepségsorozattal is egybeesett: 1938 ugyanis Szent István halálának 900. évfordulója volt egyben. Ezáltal az államalapító, szent király kultuszának ünneplése (a Szent István emlékév) összekapcsolódott a katolikus világrendezvénnyel.

A kongresszus szervezésére a magyar kormányzat rengeteg energiát fordított. A szervezők igyekeztek biztosítani a nagy szabású rendezvény zökkenőmentes lebonyolítását:

A kongresszust hirdető, népszerűsítő plakátok 19 nyelven íródtak, összesen 387 134. Ismertető füzetecske is készült 13 nyelven, 894 700 példányban. A kongresszusra készült szentképből (16 nyelven) 1 873 100 darabot nyomtattak.  A kongresszusi levelezőlapok száma elérte az egymilliót. Számos imafüzet és tájékoztató is megjelent. Az énekrendből 400 000 darab készült.

„A Budapesti Forgalmi Rendről 150 000 darab térképes röpcédula tájékoztatta a közönséget. Tribünök 15 123,75 m2-nyi terjedelemben épültek, még a síkföldön lévő ülőpadok hossza 70 264 folyóméter tett ki. A városligeti tó medrében – az eső okozta tócsák átfedésére – 4650,80 m2-nyi lábrács készült, a tribünökön 14 000, a Hősök-terén és a Tómederben pedig kereken 140 000 ülőhely, kényelmes szék várta a közönséget.”

A parlament a kongresszus idején. Forrás: Fortepan

Az előkészületek révén Budapest belváros – különösen a Hősök tere és annak környéke – teljes mértékben átalakult, illetve éjszaka a város legszebb épületei különleges díszkivilágítást kaptak.

A Lánchíd a kongresszus idején. Forrás: Fortepan

Azt, hogy a kongresszus miért számított kiemelkedően fontosnak a magyar katolikus hívek számára, talán Hóman Bálint miniszter összegezte a legjobban a megnyitó során mondott beszédében: „Már-már úgy látszott, az anyag diadalt arat a szellem fölött, mikor e század elején újra kivirágzottak a tagadásba vett lelkiség virágai és újra élednek az emberi lélek mélyén szunnyadó erkölcsi eszmények. Korunk nagy vívódásokat és megpróbáltatásokat átélő embere a lelki ingadozás és bizalmi válság káoszából kivezető utat keresve az anyagból újra a szellemhez menekült.”

Az eseményre 33 országból érkeztek vendégek – a becslések szerint körülbelül mintegy 50 ezren, a hazai résztvevők létszáma pedig a szertartásokon gyakran százezres nagyságrendű volt.

A Hősök terén felállított főoltár. Forrás: Fortepan

A május 25-29. közt lezajlott kongresszuson számos szentmisét (ebből csak a legelső napon 2500-at!) és körmenetet szerveztek, de volt például éjszakai szentségimádás is. A kongresszus leglátogatottabb napja május 29- ike volt, ekkor a pápai legátusként eljáró Eugenio Pacelli bíboros (a későbbi XII. Piusz pápa) által bemutatott szentmisén a becslések szerint több, mint félmillió hívő vett részt.

Ünnepség a Hősök terén. Forrás: Fortepan

Ki kell emelni azt is, hogy a kongresszusra egy felfokozott hangulatú történelmi pillanatban került sor, amikor egyrészt a radikális ideológiák egyre több győzelmet arattak az eszmék háborújában, másrészt pedig – ezzel összefüggésben – a lelkiség és a vallásosság jelentősége világszerte kisebbé vált. E jelenség veszélyeire XI. Piusz pápa már 1937-ben, Ingravescentibus malis (Növekvő bajok) címmel kiadott enciklikájában hívta fel a figyelmet.

Mindszenty József gyóntat az Eucharisztikus kongresszuson. Forrás: Fortepan

A budapesti kongresszusnak a nemzetközi politika tekintetében komoly szimbolikus jelentése volt.  Emellett elmondható, hogy a magyarországi ünnepségek a radikális ideológiák térhódítása, a nácizmus és a bolsevizmus térnyerése ellen is irányultak. Ezt igazolja, hogy Hitler megtiltotta a német katolikusok részvételét a rendezvényen, s ennek megfelelően a magyar-német határt a német katonai erők lezárták, ami miatt sok német zarándoknak vissza kellett fordulnia.

A leírtakból kitűnik, hogy az Eucharisztikus Kongresszus sokak számára reményt adott a nehéz időkben, és erősítette az emberek hitét. Bízzunk benne, hogy a 2020-as kongresszusból is mindenkinek sikerül erőt meríteni!

Forrás: www.bibl.u-szeged.hu; Molnár Péter: A szeretet köteléke. Kiemelt kép: Fortepan.