Lomnici: Amikor az EU-ban a magyarokat bántják, csak magunkra számíthatunk

Az Európai Unió politikusai és biztosai részéről nem érkezett semmilyen, Romániát elítélő megszólalás a múlt hét csütörtöki úzvölgyi eseményekhez kapcsolódóan. Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdeztük arról, hogy milyen biztosítékai vannak a kisebbségvédelemnek az EU-ban, mennyire működőképesek ezek a gyakorlatban - és miként értelmezhető az, hogy Románia sorozatosan, „szabadon" megsértheti a határon túli magyarok jogait.

–Milyen előírások védik a kisebbségek jogait az Európai Unión belül? 

– Az Európai Közösség 1993-ban, a koppenhágai csúcson tette a kisebbségi jogok védelmét az újonnan csatlakozó államok számára teljesítendő feltétellé, 2000-ben pedig ugyanez a közösségi vívmányok részévé is vált. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta pedig az alapszerződések szintjén is rögzítették azt, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogait kiemelten kezelik az EU-ban.

Továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartája tiltja a nemzeti kisebbségekkel szemben történő hátrányos megkülönböztetést. És mivel tagállami hatáskörről van szó, ezért azt is meg kell említeni, hogy jelen esetben Románia alkotmánya is kimondja, hogy az állam elismeri és garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási téren.

Ezzel szemben azt mondhatjuk, hogy a valóságban keleti szomszédunk pont ebben a sorrendben tiporja sárba az erdélyi közösség jogait, az EU pedig mindezt bűnpártoló passzivitással nézi végig.

A fentiek alapján kijelenthető: a románok ma még a csatlakozási feltételeknek sem felelnek meg, nemhogy a teljes jogú tagsággal járó jogállami követelményeknek.

–Miként járnak el ehhez képest az EU-s intézmények a kisebbségvédelem terén?

– Sajnos meg kell állapítunk, hogy az Európai Bizottság súlyosan megszegi arra vonatkozó kötelezettségét, hogy az Alapszerződések őreként óvja a nemzeti kisebbségek jogait.

Csupán azt kérdezhetjük ennek láttán: hány jogi normát kell még Romániának megsértenie ahhoz, hogy az érintettek felemeljék a szavukat Brüsszelben és Strasbourgban?

–Befolyásolja-e a helyzetet az, hogy jelenleg Románia tölti be az EU soros elnöki tisztségét? 

– Könnyen lehetséges, hogy igen. Egy ilyen súlyos incidensnek minden személyi és intézményi kérdést felül kellene írnia. A soros elnökség alatt ráadásul azt feltételeznénk, hogy a fokozott figyelem miatt a román állam elkerüli az ehhez hasonló jogtiprásokat.

Ráadásul Románia tagja az Európa Tanácsnak is, amely szintén hallgat az ügyben, holott az Emberi Jogok Európai Egyezménye is tiltja a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetését.

Ehhez képest azt tapasztaljuk, hogy a helyhatósági szinttől egészen a kormányzatig jogi, politikai és diplomáciai jogsértések sorát követik el az ügyben. A magyar külügyminisztérium kemény és határozott fellépése ezért szükséges és arányos volt.

Úgy tűnik, amikor az EU-ban a magyarokat bántják, csak magunkra számíthatunk.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
A karácsony kihagyhatatlan része!
Egyre több állam védi szigorúan az életet
Illegális migráció a Trónok harca utolsó évadában