A modern nő és az anyaság

A nők helyzetével, társadalmi státuszával egyidejűleg az anyaság szerepe is állandóan változik. Fodorné Földi Ritát, a Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Pszichológiai Intézet Fejlődés és Neveléslélektani Tanszékének vezetőjét arról kérdeztük, hogyan látja az anyák szerepét a 21.században.

A szakértő szerint a nők társadalmi szerepvállalásával párhozamosan az utóbbi száz évben folyamatosan változott az a felfogás, amely kizárólag a női, illetve anyai szereppel azonosította a gondoskodást, a csecsemő- és gyermekgondozást, a gyermeknevelést, valamint a betegekkel és idősekkel való törődést, a háztartás vezetését. A hagyományos női szerepek köre bővült, ami az anyákra fokozott terhet ró, és olykor komoly nehézséget is jelent a  különböző szerepek közötti váltás. (Feleség, anya, munkavállaló, gyermek, sőt, a felsorolás sorrendje inkább úgy helyes, hogy munkavállaló, (karrierépítő) feleség, anya, gyermek.) A  különféle szerepekhez társuló elvárások a nők és férfiak számára is kihívást jelentenek.

Lényegében ez változtatta meg a gyermekvállalással kapcsolatos hozzáállást, ez okozta a gyermekvállalás idejének kitolódását, az anyai szerep időbeli elhalasztását tette hozzá Földi Rita.

Arra a kérdésünkre, milyen nehézségekkel kell megküzdenie a mai nőknek anyaként, a szakértő kifejtette: a modern nőnek merőben más nehézségekkel kell szembenéznie, mint az előző generációknak. A pszichológus szerint a változásban kiemelt szerepe van a tömegkommunikációs hatásoknak: jelentősen megváltozott a társas összehasonlítás, a média által ideálisként tálalt család- és anyakép. Nyilvánvaló, hogy az ideálisnak nehéz megfelelni, és ez gyakran frusztrációt okoz, hiszen nincs  ideális, csak „elég jó” (Bruno Bettelheim).

A nők anyai szerephez / a gyermekvállaláshoz való hozzáállása abban változott leginkább, hogy elsőként saját „társadalmi szerepüket” akarják megalapozni, és később tervezik a családalapítást. Ez egyúttal védőfaktor is lehet, hiszen Kopp Mária kutatásai szerint „a nők iskolázottsága védi a gyermekek, a férfiak és a család egészségét”. Földi Rita kiemelte:

 a párkapcsolatok kiegyensúlyozatlansága jelentősen befolyásolja a gyermekvállalást!

Érdeklődésünkre, hogy a karrier és gyermekvállalás tényleg összeegyezhetetlenek-e, elmondta: gyakran hangzik el, hogy a 21.században nehezebb összeegyeztetni a karriert és a gyermeknevelést. Álláspontja szerint bár a magasabb végzettség védőfaktort jelent az életminőség, de hátrányt a gyermekvállalás szempontjából, mert a magasabb végzettségű nők később és kevesebb gyermeket vállalnak (Kopp Mária kutatásai). Úgy gondolja: ez az a pont, ahol jelentős szerep jut az államnak abban, hogy eszközeivel és intézkedéseivel az anyagi és szakmai hátrányt csökkentse. Munkahelyi kiszolgáltatottság, egzisztenciális bizonytalanság egyaránt nehezíti a karrier és a gyermeknevelés összeegyeztetését. A családbarát munkahelyek számának növekedése is ezt a problémát hivatott megoldani. A férfiak/apák szerepének változása is támogatja a gyermekvállalást és annak pozitív megélését. Az apai részvétel és érzelmi támogatás csökkenti a bizonytalanság érzését.

A 21. században sokkal elterjedtebb az önként vállalt gyermektelenség – ennek okára is rákérdeztünk. Földi Rita szerint a megfelelő minta hiánya, a negatív gyermekkori élmények jelentősen befolyásolják a gyermekvállalással kapcsolatos attitűdöt. A párkapcsolatok kiegyensúlyozatlansága az érzelmi biztonságra hat, a korábbi kötődési problémák nem kedveznek a párkapcsolati bizalomnak.