Lehet-e tagadni azt, ami a szemünk előtt történik?

Az elmúlt napokban többen is igyekeztek elbagatellizálni a keresztényüldözést mint jelenséget. Több ellenzéki politikus kísérletet tett arra – kihasználva a Srí Lanka-i terrorista merényletet a sajnálkozásra – hogy elterelje a figyelmet a valódi problémáról.

A teljes képzavarhoz hozzátartozik, hogy azok, akik megpróbálták tagadni a keresztényüldözést, nincsenek tisztában a világban napi szinten zajló eseményekkel, mert a számok bizony makacs dolgok. 2018-as adat: több, mint négyezer (!) embert öltek meg a keresztény hite miatt. Egy olyan 21. században, ahol a vallásszabadság kiemelt szerepet kap az alapvető emberi jogok sorában, ez a szám meglehetősen magas.

Azok, akik számára nehéz elfogadni, hogy létezik a 21. századi keresztényüldözés, elkövettek egy másik, de korántsem ismeretlen hibát, ami a politikai korrektségből ered. Srí Lankán nem „húsvéthívőket” öltek meg, hanem krisztushívő keresztényeket.

Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár az S4C-nek elmondta, hogy

“a christchurch-i mecset ellen elkövetett támadás hírére mindannyian megrendültünk, a világ  – nagyon helyesen – egységesen elítélte a merényletet és ki lett mondva, hogy az áldozatok hívő muzulmánok voltak.”

https://s4c.news/2019/04/21/azbej-tristan-egyutt-erzunk-a-sri-lankai-keresztenyekkel/

Ezzel szemben Srí Lankán – tette hozzá Azbej Tristan – nem sikerült tudatosítani, hogy az áldozatok keresztények voltak, maga a tény tehát kisebb hangsúlyt kapott, amit jól mutat az ellenzéki politikusok megnyilvánulása.

Azbej Tristan elmondta: ki kell mondanunk, hogy a keresztény életek ugyanannyit érnek, mint másokéi, még ha a világ szemében ez nincs is így.

“Akiknek megadatik a lehetőség, hogy tegyenek ezért, azok számára kötelesség az üldözött keresztények ügyének képviselete a nemzetközi színtéren is.”

Az, hogy Magyarország 2016-tól kezdve elindította a Hungary Helps programot, azzal nemcsak vállalta ezt a kötelezettséget, de egyben azt is, hogy ezért a populista, álkeresztény és  diszkriminatív jelzőkkel fogják illetni itthon és külföldön egyaránt.

Akik tagadják magát a jelenséget, nem tudnak, vagy szándékosan nem akartak különbséget tenni Európa és a válságövezetek között. Kétségtelen, hogy az Európában egyre nagyobb mértékben tapasztalható, elsősorban szellemi természetű keresztényüldözés nem mérhető össze a leginkább Közel-Keleten és a Szubszaharai Afrikában mutatkozó brutális, fizikai üldöztetéssel. Ugyanakkor látni kell, hogy jelen van, még ha rafinált és rejtőzködő módon is. Sőt, egyre intenzívebben és leplezetlenebbül jelentkezik.

A politika nem a álszerénység műfaja, a jó példával élen járni minimum elvárható akkor, ha annak olyan eredményei vannak, mint amilyeneket a Hungary Helps program hívott életre. 

Magyarország nem riogat a keresztényüldözéssel, – ahogy sokan hiszik – hanem felvállal egy olyan ügyet, ami csak a politikai korrektség tükrében kínos. Ezt leszámítva nem az.

 

 

S4C.News

(borítókép)

Iratkozzon fel hírlevelünkre