Azonnali cselekvésre van szükség a migráció, a határvédelem és az európai egység ügyében

Hangsúlyozva, hogy a migráció időhorizontja évtizedekben mérhető, azonnali cselekvésre szólított fel a migráció, a határvédelem és az európai egység ügyében Orbán Viktor miniszterelnök a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján, a Várkert Bazárban.

A migráció, a határvédelem, az európai egység ügyében most kell cselekedni, mert ha az európai politika nem hoz azonnali döntéseket, akkor olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket később lehetetlen lesz megállítani. „Most kell döntéseket hozni, mert egyébként 20, 30, 40 év múlva olyan következményekkel néznek szembe az utódaink, talán még mi magunk is, amit bánni fogunk” – jelentette ki Orbán Viktor.   

Idézte azt az ENSZ-adatot, amely szerint

13 év alatt félmilliárd emberrel fog emelkedni Afrika lakossága, kis híján annyival, mint amennyi az Európai Unió lakosainak mostani száma,

közben pedig az afrikai és az európai élet színvonala közötti különbség inkább nőni fog. Így az Afrika felőli migrációs nyomás bizonyosan erősebb lesz.    

A kormányfő hangsúlyozta: Afrikát nem öt év múlva, hanem most kell elkezdeni fejleszteni, hogy „a segítséget vigyük oda, és ne a baj jöjjön onnan ide”.     

Emellett még most kell helyreállítani Kelet és Nyugat egységét a migráció ügyében, mert később lehetetlen lesz – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, nyomatékosítva, hogy a migráció időhorizontja évtizedekben mérhető.   

A miniszterelnök úgy fogalmazott: be kell ismerni, hogy az EU jelenlegi vezetői, mostani struktúrái képtelenek a migráció ügyét megoldani. Ezért – egyetértve Nicolas Sarkozy korábbi francia államfővel – szerinte is

változtatni kell a jelenlegi rendszeren, az Európai Bizottságtól el kell venni a migráció és a határvédelem jogát, és létre kell hozni a schengeni övezet belügyminisztereiből álló testületet, amely választ ad a migráció kérdésére.

„Ha legalább ennyit elérnénk az európai választásokat követően, akkor már érdemes volt megrendezni az európai választásokat” – jegyezte meg.   

A miniszterelnök szerint, míg Nyugat-Európában ma a legfontosabb kérdés az őslakosoktól civilizációs értelemben különböző néptömegekkel való együttélés menedzselése, addig Közép-Európában nincsenek ilyen tömegek, és „minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy ne is legyenek”. Ebből az következik, hogy az európai politika nyugati és keleti fele elmegy egymás mellett – mondta, de hozzáfűzte azt is, hogy ebben a küzdelemben a magyarok erkölcsi fölényben érzik magukat, mert a nyugatiakkal ellentétben a magyarok nem akarják ráerőltetni a saját megközelítésüket a Nyugatra.   

Orbán Viktor előadásában természetellenesnek nevezte, hogy Magyarország ma vezető szerepet játszik a migrációs vitában,

hiszen sem az ország, sem a hadsereg mérete, sem az egy főre jutó GDP nagyságrendje nem indokolja ezt. A hadseregről külön megjegyezte: bár minőségi, de méreteit tekintve nem fenyegető jellegű, „ha a törökökkel beszélgetünk, akkor azt szoktam mondani, hogy annyi katonánk van, mint nekik hétvégén szökésben”.

Álláspontja szerint Magyarország “hírneve” földrajzi, történelmi következmény, mivel mind kelet, mind dél felé határország, és akkor játszik kiemelt szerepet, amikor keletről vagy délről veszély fenyegeti Európát. Ezért került Magyarország az újságok címoldalára 1956-ban, és most ugyanez a helyzet: amikor a migránsok nem a tengert, hanem a szárazföldet választják, akkor szükségszerűen Magyarország déli határai felől jönnek.   

Mint mondta:

„sem Magyarország, sem a politikai vezetői nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában”, van elég munka Magyarországon, de nincs mit tenni, mert a magyarok nem akarják még egyszer átélni, hogy egyik napról a másikra 400 ezer, zömében katonakorú férfi átmasírozzon az országon.

Ezért épült kerítés, és ezért fordult szembe a kormány az európai mainstreammel.   

A miniszterelnök szólt továbbá arról, hogy Európában 30-40 év alatt felépült az a koncepció, amely szerint a társadalmakat, különösen a közös európai világot, intézményeknek kell vezetniük, nem személyeknek. Így az európai politikai koncepcióban az intézmény jó dolog, az erős politikus pedig rossz, és minden erős vezető, aki vállalkozik a lehetetlennek tűnő dolgok megoldására, negatív megítélést kap, „a teljes európai soft power megtámadja”.   

A kormányfő becslése szerint Európai nyugati felén e “soft power”, vagyis a politika körüli világ – például agytrösztök, NGO-k, egyetemek és a média  85 százalékban baloldali, liberális, és képes összehangoltan cselekedni.

Ezért ha egy nyugat-európai azt gondolja, amit egy magyar, és úgy mondja el, mint egy magyar, azt másnap reggel „ez a 85 százalék” kicsi darabokra tépi szét – fogalmazott, megjegyezve: Közép-Európában inkább 50-50 százalék az arány, sőt talán egy kissé inkább keresztény-konzervatív irányba mozdul el. „Ezért én túl tudom élni azokat a mondatokat, azt a megközelítést, amit használok. (…) Itt, Közép-Európában túlélem, de Nyugaton nem” – mondta.

Hangsúlyozta: dacára annak, hogy szerinte a magyar kormánynak igaza van, olyan rossz nyugat-európai reputációja országnak és miniszterelnöknek, mint Magyarországnak és neki, talán még sohasem volt. Magyarországnak ezért kulcskérdés, hogy legyen végre egy nagy európai ország, amely azt mondja, amit a magyarok. Várakozása szerint ez Olaszország lehet, éppen azért, mert Olaszország tengeri határország. „Végesek az energiáink, nekünk kell egy nagy ország, amely végre Nyugat-Európából ugyanazt mondja, amit mi” – fűzte hozzá.

Forrás: MTI Fotó: MTI/Illyés Tibor 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Górcső alatt a munka törvénykönyve
Hivatalos: Karácsony Gergely is indul a főpolgármester-választáson
Elutasította a londoni alsóház a Brexit-megállapodást