Az új családvédelmi akciót támadja az ellenzék III.

Egészen elképesztő reakciók születtek a családvédelmi akciótervvel kapcsolatban az elmúlt napokban. Az ellenzéki képviselők és az ellenzéki újságírók egymásra licitálva ontották magukból a vadabbnál vadabb elképzeléseket arról, hogy miért nem lehet sikeres a miniszterelnök által bejelentett 7 pont. Az ötletparádé harmadik része következik.

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó sincs megelégedve a miniszterelnök által bejelentett 7 ponttal. A képviselő asszony az évértékelőjére reagálva elmondta, hogy szerinte amíg Magyarország miniszterelnökét Orbán Viktornak hívják, addig a gyerekeink jövő csak az elvándorlás lehet. Úgy vélte, addig felesleges családpolitikával foglalkozni, hiszen „ha egy héten hat napot kell dolgozni, akkor minek csináljon az ember gyereket?”

Bart István éghajlat- és energiapolitikai szakértő, a Soros György által támogatott Energiaklub elnökségi tagja szerint a népesség számának csökkenését nem kellene mindenáron megakadályozni, sőt, a népességet inkább lassan és fokozatosan csökkenteni kellene. Bart szerint a magyar falvak elnéptelenedése sem feltétlenül rossz folyamat, a helyükre pedig inkább például nemzeti parkokat kellene létrehozni.

Az Oxfordi Egyetemen is vannak olyanok, akik Bart álláspontját osztják a népesedéspolitikáról. Ezt bizonyítja Sarah Harper professzor, az Oxford Institute of Population Ageing vezetőjének a nyilatkozata is, aki szerint problémás ez a fajta családpolitika, mivel a világ éppen túlnépesedik. Harper nem rejtette véka alá azon álláspontját sem, hogy a születésszám növelése helyett inkább bevándorlással lehetne megoldani a bajokat. A professzor asszony odáig ment, hogy nyilatkozatában az anyaságot stigmának minősítette.

Nem lepődünk meg Harper nyilatkozatán, hiszen ő volt az, aki tavaly decemberben a The Guardiannak azt nyilatkozta, az alacsony termékenységi arányszám azért is örvendetes, mivel minden meg nem született gyermek 58 tonnával csökkenti egy brit család éves üvegházgáz-kibocsátását. Feltételezzük, hogy a meg nem született magyar gyermekekre is érvényes ez az állítás Harper szerint.

A 24.hu aranytollú újságírója, Kerner Zsolt is kielemezte rögtön a 7 pontot, és arra jutott, hogy bár alapvetően a családok támogatása jó dolog, a világ azért mégsem olyan fekete-fehér. A probléma szerinte az, hogy az intézkedéseknek nagyon lassan lesz csak hatása, és inkább csak politikai kommunikációs céljai vannak a bejelentéseknek. „Azt lehet sikerként kommunikálni, hogy milyen sok gyerek születik, de ezek a gyerekek évtizedekig nem lépnek még be a munkaerőpiacra, addig a magyar állam rengeteg pénzt fog rájuk költeni.

Érdekes, hogy bár a cikkben összegyűjtött nyilatkozatok különböznek, a lényegük mégis ugyanaz: a családok támogatása helyett a bevándorlásra kell költeni a pénzt. Szerencsére a magyar emberek többsége ezekből a megoldási javaslatokból nem kér. 

Első rész    |     Második rész