A kereszténységre a keresztények jelentenek veszélyt, azzal, hogy nincs öntudatunk, holott mindennapjainkat a keresztény hagyományaink határozzák meg – mondta a Magyar Időknek adott interjúban Maróth Miklós professzor.
A Széchenyi-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia volt alelnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapító dékánja arról is beszélt, hogy az iszlám bizonyos értelemben a mi magunk gyengesége miatt fenyeget bennünket.
hirdetésAz advent időszakában járunk, az utóbbi években azonban jól érzékelhetően átalakulóban van az ünnepre való hangolódás. Mit gondol, mi ennek az oka?
Véleményem szerint adventkor a lelki felkészülés elmaradhatatlan, hiszen lélekben, testben megtisztulva tudjuk az újra megszülető istent befogadni. Az egyházban az adventi időszakban a lila miseruha a bűnbánatot szimbolizálja, ami azt is jelenti, hogy bűnbánatot kellene tartanunk, ez alól nem mentesít semmilyen hagyomány. Viszont ez napjainkban sajnálatos módon igencsak nehezen megy, mivel a világban egészen egyszerűen kereskedelmi alapokra helyeződött ez az ünnep is, amely ezáltal gyakorlatilag üressé vált. Ez a folyamat nem most kezdődött, inkább azt mondanám, hogy mostanra vált láthatóvá igazán. Európában nem csak az államot és az egyházat választották el, hanem sajnálatos módon az államot és a vallást is.
És bizony vannak olyan szellemi irányzatok, amelyek azon fáradoznak, hogy a vallásos életet háttérbe szorítsák, hogy a keresztény hagyomány teljesen eltűnjön, kivétel ez alól talán csak az iszlám, amelynek láthatóan nem ezt a sorsot szánják.
A vallás visszaszorulása a nyugati kultúrkörben egyébként sem egyenes vonalú trend, a fogyasztói társadalommal szemben a hiteles létkeresésben a vallás újra egyre fontosabb szerepet kap. Ma is igaz, hogy nem a civilizációk adják a vallásokat, hanem fordítva, a vallások adják a civilizációk alapját.
Említette az iszlámot. Ön szerint valóban veszélyt jelent ez a vallás Európára?
Az iszlám bizonyos értelemben a mi magunk gyengesége miatt fenyeget bennünket. A muzulmánok nem kérték tőlünk, hogy szüntessük be a karácsonyt, de mégis sokan vannak olyanok, akik belülről, Európából kérik, sőt követelik, hogy ne ünnepeljük meg, mégpedig a muzulmánok érzékenységére hivatkozva. Én többször voltam az arab világban, és sosem merült fel bennük, hogy be kellene szüntetni a karácsonyt. Azt látom, hogy akiknek a vallás elleni harc a céljuk, most találtak egy jó ürügyet, hogy a keresztény hagyományok ellen harcolhassanak – a muzulmánok jelenlétére alapozva. Mert itt vannak például a migrációs hullámmal érkező muzulmánok. Az ő életük középpontjában a törvény áll, viszont ennek a folyamatnak köszönhetően muszáj volt elkezdeniük kidolgozni a kisebbségben élő muzulmánokra vonatkozó törvényeket, hiszen korábban nem kellett együtt élniük más vallású népekkel. Az első komoly hullám a második világháború után indult el a kontinensre, amikor muszlim vallású vendégmunkások áramoltak Európába, akik aztán a társadalmon belül vallási kisebbséget képeztek. Az ő szabályaik szerint muzulmán csak muzulmán országban élhet, és ha mégsem ott tartózkodik, akkor is csak meghatározott céllal és ideig teheti ezt meg. Ilyen például a tanulási szándék vagy éppen a gyógyítás, gyógyulás.
Ha mégis marad, és úgy dönt, hogy nem megy haza, akkor két feltétellel maradhat: ha a saríát be tudja tartani a nem muszlim társadalomban, a másik pedig az, hogy térít.
Azt szokták mondani, hogy az iszlám békés vallás. Mégis a legtöbb terrorcselekményt muszlimok követik el. Mit gondol, miért és hogyan radikalizálódnak ezek a csoportok?
A második-harmadik generációs betelepültek tapasztalatok szerint rosszabbak, mint azok, akik elsőként érkeznek. Ezek az emberek bekerültek egy megvetett státusba, és sajnos ilyen módon tör ki belőlük minden elfojtott frusztráció, hiszen azért van bennük egy jókora adag felsőbbrendűségi érzés. Most egy gyökeres változás korszakát éljük, visszavonhatatlanul. Európa elvesztette a kontrollját, nem tud uralkodni a helyzeten, ez az elmúlt évtizedek eredménye. Bejött a kontinensre egy tömeg, amelynek csak jogai vannak, kötelessége a befogadó országgal szemben nincsen.
Milyennek látja Magyarország és a keresztény Európa jövőjét?
Nem tudom megmondani, mi vár ránk. Magyarországon nagy gazdasági fejlődés van, de ha nincs elég munkáskéz, pótolni kell. Ugyanígy kezdték a törökök is. Egy imám mutatott rá arra, hogy ha Norvégiában megkérdezünk valakit, milyen nemzetiségű, azt mondja: marokkói. Közben ott lapul a zsebében a norvég útlevél, élvezi az ország juttatásait. Az előnyöket. Törökország még szekuláris állam volt, amikor a németekkel megállapodtak a vendégmunkásexportról, az érintettek akkor magukra nézve elfogadták a német törvényeket, később kilencven százalékuk már Erdogant tartotta vezetőjének. Ráadásul a Németországban élő törökök még az otthoniaknál is szélsőségesebbek.
A kereszténységre a keresztények jelentenek veszélyt. Az, hogy nincs öntudatunk, holott mindennapjainkat a keresztény hagyományaink határozzák meg. Az, hogyan viszonyulunk a munkánkhoz, kötelességeinkhez. A kereszténység a Római Birodalom terméke, mi római mentalitás szerint élünk, római életideálunk van, akár hívők vagyunk, akár nem. Mi Róma örökösei vagyunk, és ezt veszítjük el, ha nem vigyázunk.
A Maróth Miklóssal készült teljes interjú ide kattintva olvasható.
Kép: Havran Zoltán (Magyar Idők)
