Veczán Zoltán: korszellemek (körbe)menete

Minimum a felvilágosodás óta szokás a folyamatos történeti, társadalmi változásokat az emberiség nagy menetelésének ábrázolni, ami valahonnan valahová tart. Akiknek kedvére való az éppen zajló átalakulások zöme, azok ezt fejlődésnek, akiknek nem, azok degenerációnak és romlásnak tartják - írja Veczán Zoltán a magyarhirlap.hu-n.

A gond álláspontja szerint az, “hogy az ember sokszor érezheti úgy; ez a nagy menetelés tulajdonképpen egy jókora körben történik, s végtére is ugyanoda ér vissza az emberoszlop, ahonnan kiindult”.

Történelmi párhuzamot vonva – miután bemutatta az amerikai egyetemi rendszer legújabb visszásságait és nehezen érthető adminisztratív túlburjánzását, mely a sokszínűséget és a különböző szexuális kisebbségek jogait hivatott elősegíteni – a szerző úgy vélekedik; “számomra egyértelműnek tűnik, hogy csak a díszlet változott – a késő modernitás királya személytelen, udvara pedig globális –, a tartalom viszont maradt. Mintha el sem telt volna két-háromszáz év: csak a technológia fejlődött, minden más a régi, tán csak tovább rothadt valamennyit, mióta hátrahagytuk.”

A teljes írás – meglepő háttérinformációkkal – ide kattintva olvasható. 

Iratkozzon fel hírlevelünkre