Arra a kérdésre, hogy a legnagyobb bűn-e a paráznaság, a püspök váratlan egyházi önkritikával válaszolta, hogy az utóbbi időben elhatalmasodott a test és a lélek szembeállítása a hivatalos megnyilatkozásokban. Keresztény vallási hagyományunkban a szexualitás már nagyon régen a bűn kategóriájába került – vallotta be Beer Miklós.

Hozzátette, hogy nem csodálhatjuk az élet titkát, miközben az ahhoz vezető utat kárhoztatjuk. A váci püspök valószínűsíti, hogy a dolgok gyökere a félelem lehet: az egyház óvni próbálta a rábízottakat a felelőtlenségtől és a könnyelműségtől, amely sok esetben tragédiához vezethet.

A váci püspök a túlzások észrevételezése után nem tartja járható útnak, hogy az egyház legyintsen a Ne paráználkodj! parancsára. Inkább az alapgondolatot kellene erősíteni:

hirdetés

“Az Úristen nagyszerű terve, hogy az emberre bízza az élet továbbadásának csodáját”

– vélekedik a főpásztor az interjúkötetben.

Számomra tehát a helyes kiindulási pont az, hogy elismerjük: a szexualitás része az Úristen teremtő tervének, hiszen az élet továbbadásának titkát rejti. Nem véletlen, és főleg nem bűnös dolog, amikor egy egészséges fiúban és lányban megjelenik a kíváncsiság, a vonzódás a másik iránt – váltotta aprópénzre fő gondolatát a megyéspüspök.

Hiszen az Úristen táplálta az emberbe az élet továbbadásának ösztönét. A nehézséget az okozza, mikor és hogyan beszéljünk erről a fiataloknak, hogy megértsék, micsoda kincset kaptak. Pedig talán csak annyit kellene mondanunk, nagyszerű dolgot bíz rátok az Úristen. Felelősséggel, fegyelemmel, bátorsággal találjátok meg az egyensúlyt – adta meg a fiatalok felé megfogalmazott bátorítását.

A „Most már látom” című, Beer Miklós váci püspökkel készült harmadik interjúkötet a Szent István Társulat boltjaiban kapható.