A Szegedi Járásbíróság első fokon a Szeviép-ügy elsőrendű vádlottját öt év két hónap fogházra, a másodrendűt hat év börtönre, a harmadrendűt öt év két hónap börtönre ítélte.
A Szeviép Zrt. útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó, de már felszámolás alatt álló cég. Egykori vezetőit a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondták ki bűnösnek. Ezen felül a vádlottakat öt évre eltiltották gazdasági szervezet vezetésétől, és egymillió, illetve 1,25 millió forint pénzbüntetést róttak ki rájuk.
A vádlottak a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság vezetői voltak. A részvénytársaság gazdasági mutatói a 2008-tól kezdtek romlani, majd 2009 elejére az esedékes tartozásait sem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni. A cég 2009 áprilisában fizetésképtelenné vált, júniusban pedig csődeljárás indult ellene.
A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában elrendelte a felszámolását. Ez idő alatt csaknem 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.
A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként, egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket. Ezeket főleg a teljesen vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, sportszervezeteknek és magánszemélyeknek adták, így az egyik vádlottnak is. A finanszírozási problémákkal küzdő társaságok annak ellenére kaptak hitelt, hogy már a kölcsönadáskor jelentős tartozást halmoztak fel a céggel szemben, így a visszafizetésre nem volt reális esélyük.
hirdetésA hitelnyújtásról hozott döntéseikkel a vádlottak a vállalkozás vagyonát 1,45 milliárd forinttal csökkentették. A másodrendű vádlott emellett még több mint 80 millió forintnyi, más cégeknek nyújtott hitelt is elengedett. A felszámolási eljárásban az okozott kárból 745 millió forint térült meg.
A vádlottak azzal védekeztek, hogy a cég fizetésképtelenségét a gazdasági válság, a piaci viszonyok megváltozása okozta, de a bíróság ezt elvetette. Cégvezetőként alapvetően kötelességük lett volna a rájuk bízott vagyon növelése vagy legalábbis megőrzése, de az ésszerűtlen kölcsönkihelyezésekkel megszegték ezt a kötelezettségüket. A döntéseket nem előzte meg a szükséges elemzés, és a vádlottak olyankor is újabb hitelekről döntöttek, amikor az adós még részben sem törlesztett.
Az ügyész, valamint a tárgyaláson jelenlévő harmadrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért. Az ítélettel szemben az első- és másodrendű vádlott védője felmentésért fellebbezett, így a döntés nem jogerős.
Az ügyészség indítványozta a másodrendű vádlott letartóztatását. Ellene különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kíséreltének gyanúja miatt egy másik büntetőeljárás is folyik. Ezen felül az első- és harmadrendű vádlott bűnügyi felügyeletének elrendelését is kérték. A bíróság az indítványt elutasította, ez ellen az ügyészség fellebbezett.
(MTI)
