Eltűnt épületek nyomában
- Vélemény
A képzeletemben nagyapám Budapestjén sétálok
– A Vasárnap azon szerzői közé tartozol, akik a kezdetektől – immár negyedik éve – velünk vannak, itt az ideje…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (17.)
A Március 15-e tér már a római korban is fontos közlekedési helyszín volt: abban az időben a budai oldalon lévő…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (16.)
Véleményem szerint a II. világháborúig a főváros legpatinásabb tere a Kálvin tér volt. A régi pesti városfal által határolt területbe…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (15.)
A Blaha Lujza tér az egyik legforgalmasabb tér Budapesten. A Rákóczi út és a József körút találkozásánál található teret Blaha…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (14.)
A Margitsziget a 19. század elejétől, a legmagyarabb Habsburg, József nádor birtokába került, aki a polgárok számára is nyitott pihenőparkká…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (13.)
A Várhegy és a Naphegy között fekszik a budaiak kedvelt parkja a Horváth-kert. A park nevét egykori tulajdonosáról, Szentgyörgyi Horváth…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (12.)
Budán a Lánchíd utca térsége évszázadokon át a dunai kereskedelem vérkeringésének központja volt, mivel az egyetlen dunai átkelő (hajóhíd, később…
- Egyéb
Eltűnt épületek nyomában (11.)
A Városliget (pestiesen Lizsé) mai helyén egykoron egy száztíz hektáros, részben mezőgazdasági művelésre alkalmatlan (mocsaras), részben termékeny terület helyezkedett el,…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (10.)
A korábban gödör, majd korcsolya- és teniszpályáknak helyet adó Széll Kálmán teret 1929-ben nevezték el Dr. Dukai és Szentgyörgyvölgyi Széll…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (9.)
A Belváros szívében, Ferenc József feleségéről, a Sissyről elnevezett Erzsébet tér egészen a második világháborúig egy több méter magas kovácsoltvas…