Eltűnt épületek nyomában (14.)

A huszadik század nem bánt kesztyűs kézzel az épített örökséggel. A világháborúk, a gazdasági válságok, a forradalmak, a politikai ideológiák, illetve az emberi hanyagság következtében számos értékes és városképet befolyásoló épület veszett el a fővárosban. Sorozatomban ezeket a rég elfeledett épületeket kutatom fel archív fényképek segítségével.

A Margitsziget a 19. század elejétől, a legmagyarabb Habsburg, József nádor birtokába került, aki a polgárok számára is nyitott pihenőparkká kívánta alakítani. Népszerűvé azonban akkor vált, amikor 1867-ben József főherceg megörökölte és megindította nyaralóteleppé való kiépítését. A Margitsziget akkoriban nem egy, hanem két szigetből állt: a déli Festőszigetből és az északon elhelyezkedő nagyobb Nyaraló szigetből. A Fürdőszigeti artézi feltárását Zsigmondy Vilmos mérnök végezte. A felszínre hozott 43 C-fokos vizet külsőleg bőrbántalmakra, ivókúraként pedig elsősorban emésztőszervi problémák ellen alkalmazták sikerrel.

Az 1944-es légifelvételen a Margit fürdő karikával megjelölve. (Forrás: www.skyscraperscity.com)

József főherceg (akinek a palotáját éppen most építenek vissza a Nemzeti Hauszmann Terv részeként) Ybl Miklóst bízta meg egy, a gyógyvízre épülő fürdőtelep terveinek elkészítésével. Ybl azt tervezte, hogy a sziget közepére helyezi az fürdőtelep épületeit, ez azonban túlságosan messze volt az északnyugati részén feltárt forrástól, így végül a Margitsziget északi részére helyezte az épületeket. A terület keleti részén épült fel a kétszintes, eklektikus stílusú Margitszigeti Nagyszálló. A 162 darab luxus kivitelű szoba mindegyikéhez fürdőszoba tartozott ahová gyógyvíz volt bevezetve. A sziget északi csúcsánál helyezkedett el az egyemeletes Kisszálló és a felsőszigeti vendéglő, amely árkádos, faszerkezetű verandával rendelkezett. Ettől délre állt a mosó- és gépház, melynek karcsú kéménye sokáig meghatározta a sziget látképét. A terület nyugati oldalán, közvetlenül a Duna partra, Ybl Miklós egy mesterséges vízesést épített (az aláeső termálvíz akkoriban közvetlenül a Dunába folyt bele). A fürdőtelep területének közepén épült fel a központi fürdőház, a Margit fürdő.

Ybl Miklós Margit fürdő terve. Jól látszanak a fürdőkabinok és a bennük található kádak és medencék felosztása. (Forrás: FSZEK)

A Margit fürdő eklektikus épülete és a főbejárat a Nagy-rét (dél) felől. (Forrás: FSZEK)

A Dabubius Hotel Thermal szocreál tömbje Ybl Miklós Margit fürdője helyén. (Forrás: www.termalfurdo.hu)

A Margit fürdőt 1868 és 1870-ben között építettek eklektikus stílusban. Sokak szerint Ybl Miklós egyik legzseniálisabb műve volt, ahol klasszicista, román és reneszánsz formákat olvaszt tökéletes harmóniába és a bazilikák szellemét támasztja fel. A három, bazilikás hajóból álló, „T” alaprajzú épület közepén egy nyolcszögű kupola volt, amely belülről aranyozott volt. Az alatta lévő kör alakú csarnokban egyenként 16 méter magas barnamárvány oszlopok voltak. A kupola teteje üvegborítású volt, amelyen keresztül természetes fény szűrődött be a központi csarnokba. A bejáraton keresztül az előcsarnokba érkeztek a vendégek, ahonnan három irányba futottak folyosók, amelyeknek mindkét oldalán a fürdőkabinok helyezkedtek el. A baloldali szárnyban a kádfürdők, a másik két szárnyban pedig a kő-, márvány-, porcelán- és tükörfürdők kaptak helyet. Mindegyik kabinban volt zuhany, óra és míves bútorzat is. A folyosók hátul kör alakba épített üvegfülkében végződtek, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a sziget három része felé. A fürdő körül megemelt sétány futott, melyet füvesítettek és virágokkal ültettek be, az épület előtt és mögött pedig virágágyások voltak – az egyikben egy virágból készült óraszerkezetet is elhelyeztek.

A fürdő északi homlokzata. A képen jól kivehető az épület „T” alaprajza. (Forrás: FSZEK)

A Hotel Thermal elhanyagolt belső udvara napjainkban (ugyanabból a szögből). (Forrás: www.maps.google.com)

A Margit fürdő és a fürdőtelep olyan népszerűségnek örvendett, hogy amíg el nem készült 1900-ban a Margit híd szigetre vezető szárnyhídja, állandó gőzhajójáratok vitték a kikapcsolódni és gyógyulni várókat a Duna mindkét oldaláról. az első világháború alatt a fürdő ás a hotelek forgalma visszaesett és a fürdőt is egy időre be kellett zárni. A háborút követően csak nehezen tudott talpra állni a fürdőélet, ugyanakkor, az 1920-as évek derekától újra a régi fényében tündökölt a létesítmény. A Budapestet 1944 áprilisától támadó angolszász bombázók is megkímélték az épületet és a Margitszigetet. A Margit fürdő haláltusája 1945 januárjában kezdődött, amikor a Pest felől támadó szovjet erők a -22 fokos hidegben befagyott Dunán átkelve, ádáz közdelemben meghátrálásra kényszerítette a németeket.     Ekkor pusztult el a sziget dísznövény állományának nagy része, majd az ideiglenes cölöphídhoz (Manci híd) kivágták a vörösfenyőket is. Romba a Kisszálló és a Nagyszálló is súlyos sérüléseket szenvedett sérült és a szigeten dolgozó családok lakhelyének nagy része is elpusztult. A sors azonban teljesen megkímélte Ybl Miklós nagy művét. Az épület csak pár belövést kapott, a főbejárat felett néhol lehullott az balusztrádos attika, kitörtek az ablaküvegek, a mozdítható berendezési tárgyakat pedig elvitték.

Az 1949-es fénykép tanúsága szerint a Margit fürdő szinte sértetlen. Csak a betört ablaküvegek és a főbejárat feletti balusztrádos attika hiánya emlékeztet a második világháborúra. (Forrás: www.mrfoster.blog.hu/

A Margit fürdő kupolája és jobboldali szárnya is beomlott az évtizedes hányadtatás következtében. (Forrás: hu.museum-digital.org)

A háború után az üres, de szinte érintetlen épületet lezárták, nem nyitották ki (ma már tudjuk, hogy soha többé). Több mint tíz éven keresztül nem foglalkoztak az épülettel, amely következtében az ablakokon a csapadékvíz és a nedvesség elkezdte a falakat kikezdeni, a hólé rendszeresen beszivárgott az épületbe. 1956 januárjában és februárjában a Duna vízgyűjtő területén hatalmas mennyiségű hó gyülemlett fel, amely a tavaszi hirtelen hóolvadáskor akkora árvizet okozott, hogy a teljes Margitszigetet elárasztotta. A védtelenül hagyott csodálatos épületet is elöntötte a víz, amelynek tartófalai az előző évek pusztulása miatt kritikus állapotba kerültek. Végül – miután a kupola egy része és a jobboldali szárny tetőzete beomlott – a városvezetők, az épület statikai megerősítése és teljes felújítása helyett pálcát törtek felette és 1958-ban lebontották. Helyén ma a Danubius szállodalánc Hotel Thermál szocreál tömbje áll, amelyet 1979-ben építettek.

(A sorozat jövő héten folytatódik.)

Fecske Gábor László

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!