Eltűnt épületek nyomában (15.)

A huszadik század nem bánt kesztyűs kézzel az épített örökséggel. A világháborúk, a gazdasági válságok, a forradalmak, a politikai ideológiák, illetve az emberi hanyagság következtében számos értékes és városképet befolyásoló épület veszett el a fővárosban. Sorozatomban ezeket a rég elfeledett épületeket kutatom fel archív fényképek segítségével.

A Blaha Lujza tér az egyik legforgalmasabb tér Budapesten. A Rákóczi út és a József körút találkozásánál található teret Blaha Lujzáról, a híres népszínművész-énekesnőről, a „nemzet csalogányáról” nevezték el 1920-ban. A névválasztás nem volt meglepő, hiszen a művésznő évtizedekig játszott az egykor a téren álló Nemzeti Színházban, mindemellett a Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán álló házban lakott. A tér egy részét a 17. században még egy tó borította, majd azt mezőgazdasági célok miatt lecsapolták. A 18. században elindult a városiasodás, amely a 19. század végén érte el tetőpontját. Ekkor épültek a teret szegélyező bérpaloták, köztük a Kerepesi út 42. és az Akácfa utca sarkán álló Hotel Orient is.

A második világháború előtt légi felvételen jó kivehető a szürke palatetős saroképület sziluettje. A tér közepén még méltóságetljesen áll a  Nemzeti Színház épülete (Forrás: www.hungaricana.hu)

A saroktelken korábban egyemeletes ház állt, amely küllemében sehogy sem illeszkedett a nagyvárosi külsőt öltő térhez. Ifj. Riegler Ignác az Ellen, a Cocus, az Apolló és a Milli nevű szappanokkal meggazdagodott osztrák szappan gyáros 1869-ben lebontatta a régi saroképületet. Helyére egy új háromemeletes bérházat építtetett fel Limburszky József tervei szerint. Az 1871-ben átadott eklektikus épület csonka saroktoronyban végződött, amely megoldás akkoriban különcnek számított a fővárosban (általában saroktoronnyal, kupolával vagy magas tetővel zárták le az épületeket).

Az épület eredeti homlokzatának terve, 1869 (Forrás: www.urbface.com)

Ifjabb Riegler minden idejét lekötötte a közeli Nagymező utca 12–14. alatt működő gyárának működése, így az újonnan felépült házat bérbe adta Schlotthauer Ferencnek, aki 1872-ben itt nyitotta meg az Orient Hotelt és a kávéházat. Az egyszerűen, de stílusosan berendezett negyvenkét szobás hotel belső tereit villanyvilágítással látták el (amely akkor kuriózumnak számított) és minden egyes szobájában fa tüzelésű kályha biztosította a meleg vizet és a fűtést.  Szobáit legtöbbször átutazó vendégek és alkalmi párok vették igénybe, akik részesei akartak lenni a belváros bohém éjszakai életének

Az Orient Szálloda és Kávézó a századfordulón (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

A földszinten működő Orient kávézó és étterem nevezetessége a Szegedről 1895-ben felköltöző Pósa Lajos költő, az Én újságom gyermeklap szerkesztőjének sakkasztaltársasága volt. A Pósa asztaltársaságnak több száz tagja volt, többek között Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Móra Ferenc, Csók István, Fadrusz János, Zala György és Hermann Ottó. Az asztaltársaság vidéki tagjai fél áron szállhattak meg a hotelben és a fogyasztás után is járt némi kedvezmény. A Pósa társaság szigorú alapszabállyal rendelkezett, például tilos volt a rossz vicc, a politika, a tószt vagy az asztalon való táncolás is. Sőt, a tagfelvétel vizsgához volt kötve, amelyről jegyzőkönyvet vettek fel. Mivel a pestiek azért látogatták az Orientet, hogy közelről is láthassák a híres vendégeket, a kávézó sokáig telt házzal működött.    

A tulajdonosváltás után az épületet átalakították. Az 1930-as években készült fényképen jól látszik az emeletráépítés és az egyszerűsített homlokzat (Forrás: Pinterest / Ilyen is volt Budapest)

Ifj. Riegler Ignác halálát követően a hotelt és a kávéházat addig üzemeltető Schlotthauer Ferenc özvegye, Frisch Jozefa vette meg, aki 1922-ben bezárta a patinás Orient kávézót és eladta az épületet. Az új tulajdonos a Szociáldemokrata Párt Fogyasztási Szövetkezete volt, akik frissen szerzett tulajdonukat irodaháznak és a baloldali-liberális lap a Szövetkezeti értesítő szerkesztőségének alakították át. Az egykori szálloda szobáiban kapott helyet a Törekvés Takarékpénztár és a Corvina Általános Biztosító irodája is. Az Orient kávézó és étterem helyén 1925-ben nyílt meg a New York áruház és a kifejezetten munkások utaztatására létrejött Globus Utazási Iroda. A saroképület ekkor esett át egy silány, az eredeti stílusjegyekre fittyet hányó átalakításon, amelynek eredményeként több eklektikus ablakdíszt levertek a homlokzatról és egy pluszszintet is felhúztak az épületre. Az emeletráépítéssel párhuzamosan a csonka saroktornyot nem építették magasabbra, így az épület elveszítette jellegzetességét és eredeti tagoltságát.   

Az Orient Hotel helyén az 1950-es évektől egy felvonulási épület állt, amelyben üzletek kaptak helyet (Forrás: www.wikipedia.org)

Budapest második világháborús ostromakor a csonka saroktorony hadászati célokat szolgált. Lapos tetejéről jó belőhető volt a Nagykörút és a Rákóczi út stratégiai kereszteződése. Így a Keleti pályaudvar felől előretörő szovjetek a Rákóczi úton felállított ágyúi elsősorban az egykori Orient szállodát lőtték, amelynek követében az épület sarokrésze leomlott, a födémek beszakadtak. Az épületből az ostrom után csak a földszint (az egykori híres Orient kávézó) maradt épen. A több emelet magas falakat (amely mögül eltűnt az épület) a háború után a földszintig visszabontották. Később a földszintet is ledózerolták és a foghíjtelken egy városkép romboló bazársor működött egészen az 1980-as évek végéig. A szocializmus éveiben bár sokáig itt akarták felépíteni az új Sajtóházat, ám a tényleges beépítésre 1992-ig kellett várni.

Az EMKE Irodaház napjainkban. A francia tervezők igyekeztek a szomszéd épület párkányzatát és magasságát követni (Forrás: www.iroda.hu)

Ekkor épült fel az Olivier Brénac és Xavier Gonzalez vezette párizsi építészeti iroda elképzelése szerint a nyolcemeletes EMKE Irodaház (nevét a tér sarkán álló egykori EMKE – Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet kávéházról kapta). Az irodaház érdekessége, hogy a tervezők számos helyen megjelenítették a homlokzaton az 1968-ban felrobbantott Nemzeti Színház tükörképét.

 

(A sorozat jövő héten folytatódik.)

 

Fecske Gábor László

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!