Baska József, akit rendszeresen vertek az iskolában azért, mert magyarul beszélt a szünetekben, testvéreivel és szüleivel mindenüket hátrahagyva egy szénásszekéren menekült Magyarországra. A Baska magyarul beszél című dokumentumfilm – és a kötet is – Baska József képzőművész történetén, az ő és családja személyes tragédiáján keresztül állít emléket a Felvidékről kitelepített magyarságnak.
A Beneš-dekrétumok következtében 1947-ben kényszermunkára deportált család legidősebb gyermekének emlékanyagát lánya, Baska Barbara állította össze a Baska magyarul beszél című kötetben – írta szerkesztőségünknek eljuttatott tájékoztatójában a novemberben megjelent könyvről a Móra Könyvkiadó.
Baska József (1935–2017) a felvidéki Dernőn született. Magyarországon vált művésszé. Az Iparművészeti Főiskolán diplomázott. 45 évet tanított az Iparművészeti Egyetemen, a rajztanszéket vezette évtizedekig. Művészgenerációk sorát állította pályára. Munkásságáért a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét és Érdemes Művész kitüntetést kapott. Felesége, Rényi Katalin Munkácsy Mihály-díjas festőművész. Gyermekeit is művésznek nevelte, Balázs és Barbara mindketten grafikusművészként és filmrendezőként is dolgoznak.
1945-től a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovákiában élő magyarokat különböző atrocitások érték, és sokukat deportálták. Ez várt a tizenkét éves Baska Józsefre, a szüleire és a három testvérére is. Csehszlovákia északnyugati határvidékére, a Szudéta-vidékre akarták kitelepíteni a családot. Ők azonban nem törődtek bele a sorsukba, és mindenüket hátrahagyva Magyarországra menekültek.
hirdetésA Magyar Országgyűlés egyhangú határozata alapján április 12-e 2012 óta a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja.
A vonatok több, mint két éven át robogtak, s fogyott a magyar Felvidéken
Címlapkép: Baska József festőművész a szentendrei nyári művésztelepen 1980. július 15-én. Fotó: MTI/Molnár Edit
