Akár egész Ukrajna energiaellátása veszélybe kerülhet a Nova Kahovka-i gát felrobbantása után – VIDEÓK

Kedd hajnalban felrobbantották a dél-ukrajnai Nova Kahovkában található gátat. Egyelőre nem tudni, hogy ki áll az akció mögött: az ukránok az oroszokat vádolják, míg Nova Kahovka polgármestere szerint az ukránok voltak. A Herszon közelében található gát sérüléséről először a közösségi médiában számoltak be. 

 

A város polgármestere előbb cáfolta a történteket. Később az orosz RIA Novosztyi is megerősítette a hírt, ami után „terrorcselekményként” értékelték a történteket, utalva ezzel arra, hogy az ukránok követték el a szabotázsakciót. 

FRISSÍTVE – Felrobbant egy gát Ukrajnában, órákon belül több települést elönthet az ár

Az ukrán hadsereg közleménye szerint a következmények és a lehetséges károk felmérése jelenleg is zajlik. Olekszandr Produkin, Herszon kormányzója jelezte, hogy már megkezdték az evakuációt azokban a falvakban, amelyek érintettek lehetnek az árvízben. Az ukrán belügyminiszter közlése szerint a vízszint néhány órán belül „kritikus” tartományba érhet.   

Az ukrán rendőrök a közösségi médiában közzétettek egy felhívást, amelyben arra kérték a területen élőket, hogy kapcsoljanak ki minden elektromos készüléket; vigyék magukkal a hozzátartozóikat, kisállataikat, illetve minden nélkülözhetetlen dokumentumot és tárgyat; kövessék a katasztrófavédelmisek és a rendőrök utasításait.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség katasztrófavédelmi forrásokra hivatkozva azt írja, hogy közel 80 települést önthet el a víz. Az ukránok szerin 16 ezer embert fenyeget az áradás.  A közösségi médiába már kerültek fel videók arról, hogy mely városok és falvak lehetnek veszélyben. 

 

A gát, amely 30 méter magas és több mint 3 kilométer hosszú, még 1956-ban épült. A hatalmas kiterjedésű tóvá duzzasztott vízterület 2155 négyzetkilométert tesz ki – ez nagyjából akkora, mint Komárom-Esztergom vármegye területe, illetve három és félszer akkora, mint a Balaton.

Az árvíz többek között Herszon városát fenyegeti, de a robbantás gondokat okozhat a zaporozsjei atomerőmű és a Krím-félsziget vízellátásában, valamint egész Ukrajna energiaellátásában és a tervezett, de még el nem kezdődött ukrán ellentámadást is kérdésessé teszi. 

Az Észak-krími csatorna, amely a Nova Kahovka-i gát mellől indul el, és 402 kilométer múlva érkezik meg a Krím-félsziget végébe, édesvízzel látja el a területet, megkönnyítve ezzel a sok helyen félsivatagos, pusztás félsziget lakóinak életét. A 2014-es események után az ukránok gáttal zárták el a csatornát, súlyos vízhiányt okozva ezzel. Miután a 2022-ben az oroszok a Dnyeperen túlra is előretörtek és a folyó bal partja az övéké lett, újra megindították a vízellátást a Krím felé. 

Forrás: Mandiner/Index

A címlapkép az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott, videófelvételről készített kép a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka víztározójának súlyosan megrongálódott gátjáról a Dnyeper folyón 2023. június 6-án. Forrás: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Iratkozzon fel hírlevelünkre