Julia Winterberg: Nagyszerű élmény volt Istent dicsőíteni a nehéz körülmények között is
1967-ben Amerikában egy fiatal kórusvezető, Cam Floria megalapítja a Continentalt, amely idővel nemzetközi szolgálattá növi ki magát, és ötven éve hirdeti az evangéliumot a zene nyelvén. A kommunista barakkban ekkortájt ragad gitárt Sillye Jenő, és írja meg első dalait Istennek, a Hermons zenekart 1965-ben megalapító Győri János Sámuelhez hasonlóan – mindezt úgy, hogy egymásról mit sem tudnak. Az első nyilvánosan felvállalt zenei áttörés emblematikus eseménye a Szilas Imre szerezte beatmise Mátyás templomi bemutatója volt 1968-ban, ám azt érdemi belső változás nemigen kísérte.
1984-ben egy nemzetközi turné során Magyarországon is koncertet adó amerikai Continental csoport vezetője, Julia Winterberg elhívást érzett arra, hogy itt maradjon, és megalapítsa a Continental Singers-t Magyarországon. A rendszerváltás előtt azonban nem kapott engedélyt az amerikai eredetű szervezet, így Julia 5 éven keresztül „Jubilate” néven vezette a Continental szolgálatot hazánkban – olvasható a Magyar Continental Singers hivatalos oldalán.
A Fel Felé – Dicsőítés és keresztény könnyűzene című interjúkötetben a kórusvezető hölgy az elhívásának kezdeteire így emlékszik vissza: „1984. december 30, este fél tíz. Ekkor ezt mondtam Istennek: Nincs több kérdés. Indulok. Kérlek, vezess, és gondoskodj mindenről ezen az úton! Billy Graham beszélt egy nagy missziós konferencián, én pedig ott ültem a hallgatóságban, mikor csendben meghoztam ezt a döntést”.
Julia első kapcsolata a magyarokkal a ’84-es turné első állomásán volt: a Szent István Bazilikában arra kérte meg a helyi pap, hogy játssza el a magyar himnuszt. Az amerikai kórusvezető meglepődve tapasztalta, hogy a himnuszt a magyarok átéléssel imádkozták. A Continental Singers akkori koncertje megjelenítette a kommunizmus istentelenségétől nyomorított magyar emberek számára a szabadságot és az Istenbe vetett hitet. Mindez olyan mély hatást gyakorolt Winterbergre, hogy a turné végeztével közölte a kórusa tagjaival:
Isten jelzett neki, vissza fog térni Magyarországra.
– Így kezdődött a nagy kaland, amelyben rábíztam magam az Úrra, és szemtanúja lehettem, hogy mennyire benne volt a keze mindabban, ami ezután következett – emlékszik vissza írásában Julia, akinek az volt a célja, hogy megalapítsa a Magyar Continental Singers csoportot, amelyben felekezetek feletti egységet éltek meg a baptista, katolikus, evangélikus és egyéb hátterű résztvevők.
Az ÁEH (Állami Egyházügyi Hivatal) látszólag támogatta a létrehozandó kórus ötletét, ám valójában alattomos módon akadályozta azt, a háttérből irányítva az egyes döntéshozó egyházi szálakat. Felbujtották a különböző egyházak vezetőit, hogy bírják rá a felekezetközi kóruskezdeményezést, álljon el az ötletétől, mert az ártalmas az adott egyház fiataljaira nézve. A kommunista vezetés megosztó tevékenysége mégsem érte el remélt célját.
Julia Winterberg tudatában annak, hogy ezt a feladatot Isten bízta rá, nem hagyott fel kórusszervezői tevékenységével. Annak ellenére, hogy a hivatalos egyházi hozzáállás nem éppen jó szemmel nézte a Jubilate kórus tevékenységét, mégis bőven akadtak olyanok, akik idejében felismerték Isten művét a dolgok hátterében.
– Nagyszerű élmény volt Istent dicsőíteni a nehéz körülmények közepette is – vallotta meg a kórusvezető visszaemlékezésében.
Idővel ezek a nehézségek oldódni látszódtak, és egymás után érkeztek a felkérések a különböző egyházak lelkészeitől. „A félelemből és kontrollból épített épület falai repedezni kezdtek – közeledett a rendszerváltás.”
– A Szentlélek ott mozgott közöttünk, és megtanított bennünket arra, hogy a különbözőségeink ne zavarjanak bennünket, hanem fedezzük fel közösségünkben Krisztus testének sokszínűségét. A hitem vezetett ide (Magyarországra), és ez határozta meg a mindennapjaimat is. Teljes mértékben tőle (Istentől) függtem – összegezte magyarországi küldetését Julia Winterberg.
Julia hazánkban kifejtett ötéves tevékenysége nem múlt el nyomtalanul: 1990-ben elindult a Magyar Continental Singers, valamint a zenei evangelizációban aktívan működő előadók láttak munkának az amerikai kórusvezető küldetése nyomán. Éppen úgy, ahogyan – Kindelmann Győző szavaival élve – nem egy zenekar bújt elő Sillye Jenő, veterán katolikus dicsőítő-előadó köpenye alól is. Szükség is van rájuk, hiszen az általuk megélt és megénekelt keresztény könnyűzene révén ma talán még több emberhez lehet hatékonyan eljuttatni az evangélium örök üzenetét.
Forrás: Erős Tibor, Fel Felé – Dicsőítés és keresztény könnyűzene, Kérügma Kiadó, Budapest, 2019.
A Királyt akartam szolgálni, nem a Királynőt – Tornay András a Vasárnapnak
Fotó: Tornay András archívumából
