Harrach Péter: A természet védelmének gondolata keresztény eredetű
– Pénteken a parlamentben napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a teremtett világ védelme keresztény felelősségünk része.
– Egy hívő ember számára ez természetes. A teremtéstörténet tanítása szerint Isten az ember gondjára bízta a teremtett világot. Az ember ebben a földi világban az egyetlen lény, aki személynek nevezhető. Öntudattal és szabad akarattal rendelkezik, és képes arra, hogy a világról való gondoskodásban a Teremtő társa legyen.
– Sokat hallunk természet- és klímavédelemről, fenntartható fejlődésről, de ezek a felvetések nem annyira a kereszténydemokraták, mint inkább a zöldek részéről hangzanak el.
– Pedig ez a gondolat éppúgy keresztény eredetű, mint például az emberi jogok képviselete.
A keresztény megközelítés mindig kiegyensúlyozott, a problémák hatékony és hiteles kezelését jelenti, soha nem egy részgondolat kiterjesztését, ami torzuláshoz vezet. Gondoljunk arra, hogy az emberi jogok liberális értelmezése a nyugati világban milyen bizarr jelenségekhez vezetett, például a gender-ideológiában. Vagy a klímavédelem ügyét milyen politikai érdekek szolgálatába állították.
– Ha már ezt említi: Ursula von der Leyen az Európai Parlament liberális frakciójának két témával udvarolt. Az egyik az, hogy ha megválasztják, 2050-re szénsemlegessé teszi Európát. A másik, hogy a leendő Európai Bizottságban azonos arányban kell férfi és női politikusoknak szerepelnie. Mi erről a véleménye?
– Ismerek kiváló női politikusokat, akik nemcsak megfelelnek pozíciójuk követelményeinek, hanem eközben női mivoltukat is megőrizték. Az ideológiai alapon történő erőltetés nemcsak bizarr, de sikertelen is. Gondoljunk bele, hogyan vélekedne erről az a fiatalember, aki a jelöltek közt a legalkalmasabb egy szerep betöltésére, de nem vele, hanem egy másik jelölttel töltik be a posztot csak azért, mert ő a másik nem képviselője.
– Az eszmei alapokon és a probléma kiegyensúlyozott kezelésén túl mit tudunk mondani a környezet védelméről?
– Ha az okokat világosan látjuk, adódik a megoldás. Felszólalásomban is idéztem a témával foglalkozó püspökkari körlevelet: „gazdasági berendezkedésünk a korlátlan növekedésen és az ezt megteremtő piaci versenyen alapul”. „A növekedési kényszer egy véges térben – amilyen a Föld is –, óhatatlanul problémákhoz vezet.”
Ha a növekedési és fogyasztási kényszer az ok, akkor ennek visszafogása a megoldás. Előbb-utóbb talán ezt a legnagyobb kártevők is belátják.
– Csak azt államnak és a gazdaság szereplőinek van feladata?
– Természetesen az egyénnek is. Mindnyájunkra hatással van a fogyasztói szemlélet. Ennek visszafogása azt is jelenti, hogy le kell adnunk valamit a kényelmünkből. Néha az egyszerű odafigyelés is eredményes. Az úgynevezett környezettudatos gondolkodás életformaváltással is jár, ez érinthet az energiahasználatunktól kezdve vásárlási szokásainkon át a hulladékkezelésünkig sok mindent.
– Ellentétes véleményeket hallunk Magyarország szerepéről a klímavédelemmel kapcsolatban…
– Ezt a károsanyag-kibocsátás alakulásával mérik. Hosszútávon, 1990-től sokat javult a helyzet, viszont az utóbbi években csak egyes területeken javult, például az ipari és a magánszféra területén, viszont máshol, például a közlekedésben és a szállításban nem. Oka nyilván a gépkocsik megnövekedett száma és a közúti forgalom nagy aránya az áruszállításban. A megoldás is világos, a labda az autógyártók oldalán pattog, illetve a vasúti és vízi szállítást kell előnyben részesíteni.
– Mi a véleménye az atomerőművekről?
– A legtisztább és legolcsóbb energiaforrás. Ma már biztonságosnak is mondható. Persze ha a nap-, szél- és egyéb alternatív megoldások fedeznék a szükségleteket, nem lenne erre sem szükség.
– A KDNP ezen túl is hirdeti álláspontját a teremtésvédelem kérdésében?
– Nekünk, kereszténydemokratáknak minden politikai kérdésben van mondanivalónk. Néhány terület azonban eddig is nagy hangsúlyt kapott megszólalásainkban, például a világnézeti és szociális ügyek.
A klímavédelem az utóbbi időben az egyik leggyakoribb politikai téma. Ebbe mi is jobban bele fogunk kapcsolódni, már csak azért is, mert szervesen illeszkedik a világról alkotott képünkbe.
Nagy Gergely
Fotó: Vasarnap.hu
