Svéd politikus: Magyarország egyre jobb hely
Bármely jelentősebb párttal összevetve a Fidesz nyert a legnagyobb aránnyal az EP-választásokon – állítja Erik Almqvist a vele készített interjúban. Amiért
a magyarországi kormánypártok felvették a kesztyűt a szocialistákkal és a liberálisokkal, sok támadást kapnak. Ezt eddig nemigen tette meg más.
Nyugat-Európában a balliberális erők teljesen dominálják a társadalom bizonyos területeit: a kulturális szektort, az iskolarendszert, a vallást, a társadalmi szervezeteket vagy az arról a kérdésről való döntés jogát, hogy miként írjuk a történelmünket. A Fidesz igyekszik visszaszerezni az elveszett intézményeket, amelyek a balliberálisokat védik. A balliberális elit megrémült ettől egész Európában. Nem egy választás sikerét féltik, hanem a társadalom feletti kontrollt.
Ha Svédország és Magyarország között kellene választania, mindenképpen hazánk mellett döntene a svéd politikus,
aki Magyarországról építi svéd médiavállalkozását, budapesti ingatlanokba fektet. Mint fogalmaz: „még ha Magyarország szegényebb ország is, itt nem csak érezhető fejlődést látok évről évre, de biztonságos társadalomról van szó, jó iskolákkal. Egyértelműen Magyarországot választanám”.
Erik Almqvist beszámol a migráció iskolákra gyakorolt negatív hatásairól. Szinte naponta kell rendőrt hívni az iskolai esetekhez. A közbiztonságról szólva kijelenti: a nyolcadik kerület semmi Stockholm veszélyes részeihez képest.
A svédek azt mondják, hogy a svédség nem olyan fontos dolog, az identitásunk modern és nagyon nyitott, ilyennek is kell lennünk. De a valóságban egy dolog, hogy mit mondasz és egy másik, hogy mit teszel – vázolja fel a svéd valóságot a politikus, aki szerint a muszlim világból érkező embereknek nagyon erős az identitása, és nem fogják ezt megváltoztatni, hogy svéddé váljanak.
A migráció sosem volt gazdaságilag előnyös, és ez ma sem változott. A migrációval kapcsolatban egyedül arról érdemes vitatkozni, hogy mennyire költséges – mondta, hozzátéve, hogy nem a Lengyelországból vagy Tajvanból érkező bevándorlókkal van a baj, mert ők képesek integrálódni a társadalomba, ám ugyanez a Szomáliából vagy az Afganisztánból érkezettekre már nem mondható el.
A magyarországi állítólagos antiszemitizmussal kapcsolatban a politikus ellenpéldaként említette a hetedik kerületi ortodox zsidók által, saját védelmük érdekében megszervezett biztonsági rendszer működését: kiderült, hogy
az ortodox zsidók szerint nem a magyarokkal van a baj, hanem a részeg nyugati, illetve az északi turisták, de leginkább a britek zaklatják őket a leginkább, természetesen csak szóban.
– De alapvetően elmondható, hogy ha valaki, akkor a részeg nyugat-európai turisták támadják a magyar zsidókat. Ennyit a magyarországi zsidógyűlöletről.
A magyar gazdaságpolitika sokkal jobb, mint Nyugat-Európában
– vélekedett Erik Almqvist.– A legtöbb 2010 utáni gazdasági reformmal nagymértékben egyetértek, és valószínűleg ezek jelentik a magyar gazdaság sikerét is. Magyarországon hihetetlen sebességben nőnek a bérek, míg a svéd gazdaságban már stagnálás figyelhető meg – tette hozzá.
A családokat segítő magyar modellről a svéd politikus elmondta:
„még nem láttam a családokra többet költő országot. Ez egy nagyon jó irány”.
Szerinte az is jó döntés volt, hogy Magyarország a népességcsökkenés mérséklésének azt a módját választotta, hogy adócsökkentéssel, kedvező hitelekkel támogatja a családokat. A magyar koncepció a középosztályt célozza meg, amely sokkal nagyobb termelőképességű. Magyarország felismerte, hogy a demográfia létkérdés.
Erik Almqvist beszámolt készülő új dokumentumfilmjéről, amelyben leleplezi azokat a sajtószabadsággal kapcsolatos, valójában erősen szubjektív és hibás felméréseket, amelyekre a nyugat-európai sajtó objektív tényként hivatkozhat. Az általa felkutatott hibás rendszer az oka annak is, hogy Magyarország jelenleg a 87. helyet foglalja el a nemzetközi sajtószabadság-listán. Ezzel szemben az ő általa összeállított „Erik demokrácia-indexében” Svédország 2017 és 2018 között öt helyet rontott, így Venezuela mögött található, a listát Magyarország vezeti, mögötte Oroszországgal és az USA-val.
A globális klímaváltozás problémáját nem tartja reális veszélynek. Mint mondta: globálisan a hőmérséklet összesen 0,8 fokkal nőtt az elmúlt száz évben. Hogy mégis miért tűzi zászlajára a politika a klímaváltozás kérdését? A svéd politikus szerint a választ a régi marxisták osztályokat szembeállító metodikájában találjuk meg.
A régi marxisták úgy tekintenek a társadalomra, hogy az elnyomókból és elnyomottakból áll.
Régebben, a huszadik század közepén még a vagyonosabb felső osztályt állították szembe a munkásokkal – fejtette ki Erik Almqvist, aki szerint, miután a dolgozók helyzete sokat javult a 20. században, a frankfurti iskola marxista szellemi vezetői mesterségesen gerjesztett, új társadalmi ellentétek nyomába eredtek. Az elnyomókat és az elnyomottakat más irányból közelítették meg.
A svéd politikus szerint így jött létre a radikális feminista mozgalom, ahol a férfiakat mint elnyomókat állították szembe a nőkkel mint áldozatokkal, akiknek porba tiporják jogaikat. Azután sorra következett az egyéb ellentétek gerjesztése: a gazdagabb országok a szegény országok elnyomóiként jelentek meg, a klímaváltozás pedig a szegényebb országokat sújtja. Erik Almqvist szerint
a klímaváltozás problematikája kiválóan illeszkedik a régi marxista logikába, még ha van is benne valamiféle igazság.
Forrás: Mandiner
