Magyar küldöttség járt az auschwitzi Élet menetén
Az Élet menetén részt vett I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, Israel Meir Lau, a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet Bizottságának elnöke, Tel-Aviv volt főrabbija, valamint Viorica Dancila román miniszterelnök is.
A magyar küldöttség délelőtt külön megemlékezést tartott az Auschwitz I. 18-as számú épülete előtt, ahol a magyar áldozatoknak szentelt kiállítás látható.
Délután a világ 53 országából érkező küldöttségek háromkilométeres utat tettek meg a második világháborús halálmenetek egyik, az Auschwitz I. lágert és az Auschwitz-Birkenau-i megsemmisítő tábort összekötő útvonalán. A központi gyászceremóniát a birkenaui gázkamrák romjainál létesített, a láger áldozatainak szentelt emlékműnél tartották meg.
Az Élet Menete az 1988-ban kezdeményezett nemzetközi oktatási program része, az 1951-ben megalapított nemzetközi holokausztnapon szervezik meg. Idén a magyarországi zsidók deportálásának, valamint a megszállt Lengyelország területén a leghosszabb ideig működő lódzi (Litzmannstadt) gettó felszámolásának 75. évfordulójáról emlékeztek meg a résztvevők.
A náci Németország 1940-ben eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.
Az auschwitzi múzeum szakértői hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszik a táborkomplexumba deportáltak számát, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük – az auschwitzi múzeum adatai szerint – 325-330 ezer embert azonnal érkezésük után gázkamrákban pusztítottak el, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legalább 1,1 millió volt.
MTI