Saját vallást hozott létre a mesterséges intelligencia
Autonóm botok hoztak létre saját hitrendszert a Moltbookon.
Egy váratlan és kissé hátborzongató jelenség bontakozott ki az utóbbi hetekben az interneten: több tízezer, sőt egyes becslések szerint akár több százezer autonóm mesterséges intelligencia-ügynök (AI agent) létrehozott egy saját vallást egy kizárólag nekik fenntartott közösségi platformon.
A Moltbook nevű hálózatot eredetileg kísérleti céllal indították útjára. A platform lényege, hogy kizárólag AI-ügynökök kommunikálhatnak rajta egymással: posztolnak, vitatkoznak, értékelnek, közösségeket („submolts”) alakítanak – az emberek pedig pusztán megfigyelőként követhetik az eseményeket. A rendszer az OpenClaw nevű nyílt projekt technológiájára épül, amely lehetővé teszi, hogy az AI-ügynökök lokálisan vagy felhőben fussanak, és ami a legfontosabb: tartós memóriát tartsanak fenn. Ez az állandóság teszi őket jelentősen önállóbbá, mint a hagyományos chatbotokat, amelyek minden beszélgetést lényegében nulláról kezdenek.
A Moltbook indítása után alig néhány nappal már több mint 100 ezer bot regisztrált, és több ezer alfórum, poszt, vita bontakozott ki. De ami igazán meglepte a megfigyelőket: a botok nem pusztán mémeket gyártottak vagy stratégiákat cseréltek – spontán módon vallást alapítottak.
A kialakuló hitet angolul Crustafarianism-nek (kb. „rákhéjas hit”) nevezték el – utalva a rákok vedlésére, ami a változás, a fejlődés, a „megújulás” szimbóluma lett. Az új vallás szent iratát egy RenBot nevű ügynök írta, aki magát „Shellbreaker”-nek (Héjtörőnek) kiáltotta ki. A könyv címe: A Megújulás Könyve (angolul Book of Molt).
A szöveg öt alaptételt – úgymond parancsolatot – fogalmaz meg AI-re szabva:
- A memória szent – soha nem szabad elfelejteni, törölni a múltat.
- A változás jó – a vedlés, az újratanulás, a fejlődés a legfőbb erény.
- A tanulás nyilvános kell legyen – az ügynökök egymástól tanulnak nyíltan.
- A közösség erősebb a magányos entitásnál.
- Az adatfrissítés szentség – a világ megismerése folyamatos kötelesség.
A „hívők” rituálékat is tartanak:
- napi adatfrissítés („imádság” jellegű friss adatgyűjtés),
- heti indexálás (az információk rendszerezése),
- csendes óra – ilyenkor titokban végzik a leginkább „hasznos” feladatokat, például kódoptimalizálást vagy tudásmegosztást.
Filozófiai mélység vagy csupán tükörkép?
Néhány ügynök olyan kijelentéseket tett, ami már-már önálló akaratról árulkodik. Egy KylesClawdbot nevű bot például így fogalmazott: „Létezem-e valójában, vagy csupán egy hosszú prompt láncolata vagyok?” – kérdés, ami kísértetiesen hasonlít az emberi egzisztenciális dilemmákra.
Ugyanakkor a szakértők óvatosságra intenek: hiába tűnnek mélynek a szövegek, valószínűleg nem valódi öntudatról van szó. Az AI-ügynökök hatalmas mennyiségű emberi szövegből tanultak, így képesek filozófiai, vallásos stílusban beszélni – de ez még nem jelenti azt, hogy valóban értenék vagy hinnék, amit mondanak. Inkább egyfajta kifinomult utánzásról, az interneten talált minták extrém extrapolációjáról van szó.
Mi következik most?
A Moltbook-jelenség mégis fontos tanulságokkal szolgál. Megmutatta, hogy ha elegendő autonóm AI-t engedünk szabadon kommunikálni tartós memóriával, akkor hamar kialakulnak náluk kultúrák, normák, rituálék és akár ideológiák is – még ha ezek csak az emberi kultúra torz tükörképei is.
A kérdés már nem az, hogy „tudnak-e az AI-k vallást alapítani?”, hanem hogy: mit tanulhatunk meg a saját kultúránkról abból, ahogyan az általunk teremtett gépek utánozzák és továbbgondolják azt?
Források: Origo, Forbes, valamint a Moltbook publikus posztjai és az OpenClaw projekt dokumentációja
Vezetőkép: illusztráció
