Amerikai-kínai tárgyalások kezdődtek Párizsban a közelgő csúcstalálkozó előkészítéséről
Az Egyesült Államok és Kína vezető gazdasági tisztviselői vasárnap újabb tárgyalási fordulót kezdtek Párizsban, hogy rendezzék a kereskedelmi fegyverszünet részleteit és előkészítsék Donald Trump amerikai elnök március végére tervezett pekingi látogatását, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozik.
A megbeszéléseket Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter és Ho Li-feng kínai miniszterelnök-helyettes vezeti. A tárgyalások középpontjában az amerikai vámok alakulása, a kínai ritkaföldfémek és mágnesek amerikai piacra jutása, az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozások, valamint a kínai mezőgazdasági import áll – közölte egy amerikai pénzügyminisztériumi tisztviselő.
A Hszinhua kínai állami hírügynökség vasárnapi kommentárja szerint az amerikai-kínai gazdasági együttműködésben elért „érdemi” előrelépés hozzájárulhatna a megingott globális gazdasági bizalom helyreállításához.
A felek vasárnap reggel kezdték meg az egyeztetéseket a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) párizsi központjában. A tárgyalásokhoz csatlakozik Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő is. A mostani találkozó az elmúlt év európai városokban tartott egyeztetéseinek folytatása, amelyek célja a világ két legnagyobb gazdasága közötti kereskedelmi feszültségek enyhítése.
Elemzők szerint azonban áttörésre kevés az esély, részben a rövid előkészítési idő, részben amiatt, hogy Washington figyelmét jelenleg az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja köti le. Scott Kennedy, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) Kína-gazdasági szakértője szerint a felek minimális célja az lehet, hogy fenntartsák a párbeszédet és elkerüljék a feszültségek újbóli eszkalációját.
Kennedy szerint Donald Trump a pekingi találkozóról jelentős kínai kötelezettségvállalásokkal térhetne haza – például új Boeing repülőgépek megrendelésével, illetve amerikai cseppfolyósított földgáz és szójabab vásárlásával -, ám ehhez Washingtonnak engedményeket kellene tennie az exportkorlátozások ügyében.
A párizsi tárgyalásokon várhatóan szóba kerül az Irán elleni amerikai-izraeli hadműveletek hatása is, különösen az olajárak emelkedése és a Hormuzi-szoros lezárása. Kína olajimportjának mintegy 45 százaléka ezen a tengeri útvonalon halad át.
Bessent csütörtök este 30 napos szankciómentességet jelentett be, hogy lehetővé tegye a tengeren rekedt orosz olaj szállítását, növelve a globális kínálatot. Szombaton Donald Trump nemzetközi haditengerészeti együttműködést helyezett kilátásba a Hormuzi-szoros kereskedelmi forgalmának újraindítása érdekében, miután Washington légicsapást mért Irán Hárg-szigeti olajtermináljára, Teherán pedig megtorlással fenyegetett.
A felek most várhatóan áttekintik a 2025 októberében, a dél-koreai Puszanban meghirdetett kereskedelmi fegyverszünet végrehajtását is. Az akkor bejelentett megállapodással elkerülték a kereskedelmi konfliktus további eszkalációját: csökkentették az amerikai vámokat a kínai import egy részén, és egy évre felfüggesztették Kína szigorú ritkaföldfém-exportkorlátozásait, valamint az amerikai feketelista bővítését, amely korlátozza a kínai cégek hozzáférését az amerikai csúcstechnológiához.
Peking vállalta azt is, hogy a 2025-ös gazdasági évben 12 millió tonna, a 2026-os szezonban pedig 25 millió tonna amerikai szójababot vásárol. Amerikai tisztviselők – köztük Bessent – szerint Kína eddig teljesítette a puszani megállapodás vállalásait.
A tárgyalásokon feszültséget okozhat Washington új kereskedelmi vizsgálata is. Jamieson Greer „Section 301” eljárást indított Kína és további 15 nagy kereskedelmi partner ellen az ipari túlkapacitás feltételezett tisztességtelen gyakorlata miatt, ami hónapokon belül újabb vámokhoz vezethet.
Donald Trump és Hszi Csin-ping idén további három alkalommal is találkozhat, például a Kína által rendezett novemberi APEC-csúcson és a decemberi, amerikai házigazdájú G20-találkozón.
Forrás: MTI, Vezetőkép: MTI/EPA
