Illyés Szabolcs: Az Orbán Viktor-i világkép bázisa a nemzeti szuverenitás

Illyés Szabolcs történész-teológus egyetemi oktató szerint paradigmatikus ellentét feszül az Orbán Viktor és a Magyar Péter által képviselt világnézet között, ezt a hétvégi évértékelő beszédek is alátámasztják. A szakértő a Vasárnap.hu-nak nyilatkozva kifejtette, hogy az Orbán Viktor-i világkép bázisa a nemzeti szuverenitás, a hazai érdek képviselete, amely „a mai kor válaszaira szuverén és nemzeti önazonosságon alapuló választ kíván adni”, míg az olajipari Kapitány Istvánnal és a pénzügyi szektorból érkező Kármán Andrással „felálló” Tisza a multinacionális, gazdasági és ipari hálózatok érdekei mentén politázálna.

Mint mondta, az említettek „valódi szakmai kvalitással rendelkező személyek”, más kérdés, hogy akarják-e a választópolgárok azt, amit ők képviselnek. Illyés Szabolcs szerint az ő megjelenésük igazolja, hogy „valóban egy paradigmatikus, egy antagonisztikus ellentét van most már a két üzenet, a két tábor között” – fogalmazott.

A szakértő szerint „a magyar jövőnek kormányváltás esetén egy nagy nemzetközi szisztémához kellene igazodnia”, mintegy „feloldódnia abban”. Az a rendszer pedig értelemszerűn a jelenlegi Európai Unió vezetés koncepciója lenne, megspékelve az energiaszektor, valamint a nemzetközi bankvilág kívánalmaival.

„Itt az IMF képe sejlik fel, és az, hogy újra azok a pénzügyi megoldások fognak előtérbe kerülni, amelyek a Gyurcsány- és a Bajnai-időszakot jellemezték. Az a koncepció kezd körvonalazódni, amit ők tartottak pénzügyi megoldásnak. Azt pedig tudjuk, hogy hova futott ki 2009-2010-re”

– mondta.

lllyés Szabolcs szerint a miniszterelnök beszéde nagyon strukturált volt, és nagyon logikus narratívában, közérthetően írta le a világot, mint mondta, „már paradigma áll előttünk, nem is csak egy narratíva”. Rávilágított, hogy Orbán Viktor célközössége a Fidesz-KDNP szavazóbázisa volt, nekik szolgált komplex világmagyarázattal.

Ehhez képest Magyar Péter évértékelő beszéde „egészen slendrián strukturálatlanságot” mutatott, s csak „nyomokban tartalmazott évértékelést”.

Illyés Szabolcs szerint bizonyára Orbán Viktor beszéde is átment elhangzása előtt több szakértő kezén és véleményén, de a beszéd mégis valódi Orbán-beszéd volt, míg Magyar Péter szövege egyáltalán nem illett bele a Tisza Párt elnökének korábbi megnyilvánulásainak sorába.

„Hiszen a Magyar Péter-i narratíva egészen egyértelműen egy vádló, negatív érzelmeket korbácsoló, a börtönfenyegetést kötőszóként alkalmazó narratíva, ami az ellenzék jelenlegi kemény magját ideológiailag mozgatja”

– mondta. „Ez szinte teljesen hiányzott a szövegből, áthallásokkal próbálta belefűzni a szónok” – tette hozzá.

Illyés Szabolcs szerint mindazonáltal nehéz elvonatkoztatni attól, hogy milyen aktuálpolitikai környezetben hangoztak el a beszédek. Kifejezte, hogy bár a kormányzat ténykedése körül is vannak – még ha kívülről erőltetettek is jobbára – különféle ügyek, ezekre Orbán Viktor nem tért ki a beszédében, ahogy a gazdaság állapotát kritizáló hangokra vagy elemzésekre sem.

Megítélése szerint ez azért történt így, mert sem például „a cigányság, sem a leszakadó társadalmi rétegek vonatkozásában nincs szükség magyarázkodásra” Orbán Viktor részéről. Illetőleg megjegyezte azt is, hogy „az Európai Unió honlapján szereplő kurrens gazdasági statisztikákat böngészve sehol nem látni akár a bérnövekedések vonatkozásában, akár a különböző egyéb fogyasztási és gazdasági mutatók kapcsán azt a fajta brutális leszakadást, amit az ellenzék vizionál” Magyarország tekintetében.

A magyarázkodás sokkal inkább átlengi Magyar Péter politikai mindennapjait. Illyés Szabolcs „hálószoba-gate” elnevezéssel utalt arra a közszájon forgó, egy feldúlt apartmant mutató képre, illetve honlapra, amely miatt Magyar Péter nemrég magyarázkodással terhelt vallomással élt.

Illyés Szabolcs meglátása szerint az Erste, illetve a Royal Dutch Shell háttére ad ugyan némi magabiztosságot Magyarnak, de a személyes hitelesség kérdése továbbra is fennáll.

„Azok a személyes pontok, amik egy botladozó kisembernek a narkós bulikba keveredése körüli csetlés-botlását erősítik meg, gyökeresen szemben állnak azzal a Magyar Péter részéről gyakran hirdetett »szeressük egymást, gyerekek«-üzenettel, ami egy ilyen általános szocdemes, régi kommunista gyökerekre visszavezethető formula”

– mondta Illyés Szabolcs. Úgy véli, hogy hiteltelen annak a Magyar Péternek a szájából a megbékélés kifejeződése, aki két éve azt szajkózza, hogy mindenkit el kell zavarni, börtönbe kell zárni.

Úgy véli, a mások által megírt Magyar Péter-beszéd, illetve a Tisza-elnök saját kommunikációs attitűdje között tátongó szakadék miatt bakizott bele a beszédjébe többször is az ellenzéki politikus.

Stílusában is eltért a két beszéd Illyés Szabolcs szerint, míg Orbán Viktoré politikaszakmailag szikár volt, mentes a különösebb kiszólásoktól, addig Magyar Péter nem átalta használni a gödi akkumulátorgyár kapcsán a halálgyár szót, ami az auschwitz-birkenaui táborkomplexumnak a szakkifejezése.

Illyés szerint ez „olyan durvaság, olyan szintű politikai hiba”, ami túlmegy minden határon, „ráadásul pont azzal a kormányzattal szemben” követte el, „amely mindent megtesz a holokauszt emlékezetének és a zsidó-keresztény kapcsolatoknak az építése érdekében” – mondta.

Vezetőkép: Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2026. február 14-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos