Régészeti adatok bizonyítják, az avaroknak nagy szerepe volt a kora Árpád-kori történésekben is
Megjelent Szücsi Frigyes Az avar kori Mezőföld című könyve.
„Nemcsak úgy vagyunk sáfárai az avarok örökségének, mint egy korábban itt élő kárpát-medencei nép hagyatékának, hanem őbennük a biológiai és részben kulturális értelemben vett őseinket is tisztelhetjük” – mondta a Vasárnap.hu-nak Szücsi Frigyes, Az avar kori Mezőföld című újonnan megjelent könyv szerzője.
A kötetet, amely a temetkezési szokások alapján elemzi a Kelet-Dunántúl közepén elterülő mezőföldi régió avar kori világát, a székesfehérvári Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont adta ki.
A nagyközönségnek és a szakmának is szóló tudományos munka Szücsi Frigyes, a Szent István Király Múzeum nemcsak idehaza ismert régészének 2019-ben megvédett doktori értekezésén alapul. Az új munka annak átdolgozása, benne az újabb feltárások eredményeit is összegzi. A tudós a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájában védte meg anno a doktoriját.
A szép kiállású kötet bemutatója kedden volt Székesfehérváron, a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontjában. A kiadvány tartalmát, az abban szereplő tudományos ismeretanyagot Takács Miklós, a PPKE Régészettudományi Intézetének tanára vázolta fel, szakmai kontextusba helyezve az avar kori Mezőföld kutatásának új eredményeit.
A Vasárnap.hu-nak a könyvbemutató után nyilatkozó szakember felhívta a figyelmet, hogy a temetkezési szertartások során az elhunytak mellé a sírokba tett tárgyak alapján rekonstruálható a korabeli tárgyi kultúra. „Rendkívül fontos forrás ezért számunkra a temetők világa” – húzta alá.
„Én a kora avar kortól kezdve egészen a késő avar korig a kutatás legvitatottabb kérdéseibe is belementem, és ha sokszor fekete bárányként is, de határozottan képviseltem azt az álláspontot, ami a leletanyagból kiderülni látszik” – mondta, és kifejtette, hogy a kutatási eredmények azt igazolják, „megvan itt a korábbi lakossága is a Kárpát-medencének”.
Ismeretes, az avarok a magyarok előtt uralták a Kárpát-medencét a 6-9. század közötti időszakban. Szücsi Frigyes elmondta, hogy a közép avar korban minden valószínűség szerint történt egy onugor bevándorlás a Kárpát-medencébe. Megemlítette, hogy a téma után érdeklődők ezt jellemzően László Gyula kettős honfoglalás elméletéből ismerik.
„Ma látunk egy népességrobbanást a közép avar korban itt, a mezőföldi régióban is. A késő avar korban is új temetők nyíltak meg, ami nehezen magyarázható egy belső népességszaporulattal. Tehát úgy tűnik, hogy volt egy migráció, ami befelé irányult a Kárpát-medencébe, és talán összefüggésbe hozható részben az onogur bevándorlással”
– fogalmazott.
Szücsi Frigyes kifejezte, hogy az avar népesség jelenléte nem ért véget az Avar Kaganátus bukásának bekövetkeztével – ez a 9. század elején történt. Ezután is temetkeztek avarok a Mezőföldön, s nyilván nemcsak haltak, éltek is a területen. Persze az avar népesség jelenléte nemcsak a Mezőföldön igazolható – Szücsi Frigyes könyve viszont e területtel foglalkozik.
Tehát az Avar Kaganátus politikai vége nem jelentette az avarnak nevezett népesség végét,
„hanem ők jelentős létszámban – akár többségben – a kora Árpád-kori népesség részét alkothatták”
– jelentette ki.
„Ilyen értelemben nemcsak úgy vagyunk sáfárai az avarok örökségének, mint egy korábban itt élő kárpát-medencei nép hagyatékának, hanem őbennük a biológiai és részben kulturális értelemben vett őseinket is tisztelhetjük” – összegzett.
Vagyis az avar népesség tagjai betagozódtak a létrejövő magyar államszervezetbe, és – Szücsi Frigyes szavai szerint – nagy szerepük volt a későbbi magyar etnogenezisben, illetve a kora Árpád-kori történésekben is.
A tudományos eredménysor, amely most már bárki számára hozzáférhető, ehhez nyújt számos mezőföldi adatot.
Kulcsár Mihály, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont igazgatója mint a könyv felelős kiadója, a Vasárnapnak elmondta: hiánypótló kiadványnak tartja Szücsi Frigyes könyvét, ezért is állt mögé a kutatóközpont.
„Ahogy a könyvbemutatón Takács Miklós professzor úr előadásában is elhangzott, utoljára 1971-ben készült ilyen átfogó feldolgozása az avar kori emlékeknek Fejér vármegyére vonatkozóan” – jegyezte meg az igazgató, s hozzátette, hogy ez a munka, mivel a mezőföldi kutatásokat mutatja be, területileg is kiterjedtebb a korábbinál.
„Az időközben előkerült régészeti emlékek mindenképpen indokolttá tették ennek az újabb feldolgozását. Nagy számú emlék került elő. Ez nemcsak a megyére és nemcsak a Mezőföldre igaz, hanem magára Székesfehérvár közigazgatási területére is, hiszen itt majdnem a duplájára nőtt a megkutatott avar kori temetőknek a száma” – ismertette.
Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója azt emelte ki kérdésünkre válaszolva, hogy Szücsi Frigyes „nemcsak az íróasztalnak, illetve az adattárunknak” végez kutatásokat, hanem azt a nagyközönség számára is elérhetővé, érthetővé teszi amellett, hogy „publikálásával jelentősen hozzátesz magához a szakmához is”.
„Szücsi Frigyes ezt nagyon jól csinálja, és tényleg biztatok minden kollégát, hogy ezt a példát mindenképp kövesse”
– hangsúlyozta.
A könyv a kutatóközpontnál és a fehérvári múzeum kiállítóhelyein beszerezhető.
Vezetőkép: Szücsi Frigyes, a Szent István Király Múzeum régésze. Fotó: Vasárnap.hu/Varga Ilona
