Horváth József biztonságpolitikai szakértő: Oroszország nem akarja kiszélesíteni a háborút
Ha egy NATO-tagországot belerángatnának az orosz-ukrán háborúba, az nyilvánvalóan két dolgot jelentene. Az egyik az, hogy kitör a harmadik világháború. A másik, hogy itt Európában sajnos egy atomháború közvetlen küszöbére kerülnénk – mondta a Vasárnap.hu-nak Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója.
– Drónok hatoltak be Lengyelország légterébe, amelyeket lelőttek. A hírek arról szólnak, hogy orosz drónokról van szó, ők viszont tagadják ezt. Kinek állhat érdekében mindaz, ami történt?
– Először is: azt nem lehet kizárni értelemszerűen, hogy orosz területről lőtték fel ezeket a drónokat.
Nyilvánvaló, hogy az oroszok nem ismernék el, hogy eltévedt a drónjuk, vagy elszabadult rossz koordináták miatt.
Azzal együtt, hogy ez egy műszaki hibából megtörténhetett, az oroszoknak nem érdeke. Oroszország nem akarja kiszélesíteni ezt a háborút, továbbra is azon a nyomvonalon halad, amelyen eddig: orosz-ukrán háború és közben az amerikaiakkal folytatni az egyezkedést. Bármi, ami bezavar ebbe, az ellentétes Oroszország érdekeivel. Hogy ki akar adott esetben belerángatni Oroszországgal szemben egy újabb hadviselőt, főként Lengyelországot, egy NATO-tagországot, egy európai uniós tagországot, amely ország jelentős haderőfejlesztés közepette van, sőt jó részén már túl is van? Az látható – és természetesen a feltételezések szintjén megmaradva -, hogy Ukrajna valójában hosszú hónapok óta próbálkozik azzal, hogy a háborúba maga mellé más országokat is bevonjon, és ezáltal megfordítsa a háborúnak a most már másfél-két éve tartó menetét, miszerint az oroszok lassan, szisztematikusan, de folyamatosan haladnak előre a frontvonal számos szakaszán.
Az, hogy egy idegen zászlós művelettel az ukrán szolgálatok egy oroszokéhoz hasonlító vagy orosz alkatrészekkel szerelt drónt juttassanak be a lengyel légtérbe, az nyilvánvalóan nem egy lehetetlen küldetés a technika mai színvonalán.
Nyilván több olyan országot is fel lehetne sorolni, amely adott esetben szeretné eszkalálni ezt a helyzetet, azzal együtt, hogy én nem gondolom, hogy komolyan vehető országok vezetői ilyen kalandor akcióba bocsátkoznának.
– Oroszország egyébként képes lenne felvállalni egy háborút a NATO-val szemben?
– Nem. A válasz egész egyszerűen: nem. Elég csak megnézi a két legerősebb NATO-tagország, az Amerikai Egyesült Államok és Törökország hadseregét. Hiszen hogyha az 5. cikkely szerinti védelmi mechanizmus életbe lép, akkor ez a két ország hadserege is mozgásba lendül, plusz tegyük hozzá, hogy Lengyelország területén jelen pillanatban is viszonylag jelentős amerikai kontingens állomásozik. Ebből a szempontból mondtam én azt, hogy
az oroszoknak abszolút nem érdeke, hogy ezt a háborút a jelenlegi helyzetben kiszélesítsék, miközben az idő az ő malmukra hajtja a vizet.
Az egyébként adott esetben, hogyha egy NATO-tagországot belerángatnának ebbe a háborúba, az nyilvánvalóan két dolgot jelentene. Az egyik az, hogy kitör a harmadik világháború. A másik, hogy itt Európában sajnos egy atomháború közvetlen küszöbére kerülnénk. Hiszen hiába borzasztóan erős akár az oroszokkal szemben is a NATO, Oroszország több mint hatezer atomtöltettel rendelkezik. Hogyha az oroszok szorongatott helyzetbe kerülnének, akkor náluk az atomstratégiában mintegy utolsó érvként mindig ott szerepel az atomfegyver bevetése.
– Említette a NATO 5. cikkelyét. Nem ezt, hanem a NATO 4. cikkelyének aktiválását kéri Lengyelország. Mi a különbség, mit jelent ez a 4. cikkely?
– Itt most a támogatásról van szó. Az Egyesült Államok mellett az összes európai meghatározó NATO-tagország ilyenkor készültségbe helyezi magát, hiszen azért egy nagyon komoly incidensről beszélünk. A következő órák, napok vagy hetek kérdése lesz az, hogy az események sora mivel folytatódik, kiderül-e esetleg a lezuhant roncsokból, hogy valójában melyik ország hadseregéé voltak. De itt sem szabad majd messzemenő következtetéseket levonni, hiszen tudjuk azt, hogy
ezeket a drónokat akár az ukránok, akár az oroszok jelentős számban külföldről is vásárolják.
Tudjuk például, hogy török drónokat mind a két ország vásárolt még a háború kitörését követően is. Vagyis nehéz azt meghatározni, hogy valójában ki indít útnak egy ilyen drónt, és ki áll egy-egy ilyen akció mögött.
Kapcsolódó:
„Eddig nem látott mértékű légtérsértés” érte Lengyelországot, a drónok egy részét lelőtték
Donald Tusk: Nagy fokú orosz provokáció lehet a drónok behatolása a lengyel légtérbe – FRISSÍTVE!
Nem biztos, hogy a Lengyelországban lelőtt drónok orosz eredetűek voltak
Vezetőkép: Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Ki békét akar, készüljön a háborúra – Európai haderőnk kilátásai című pódiumbeszélgetésén az erdélyi Tusnádfürdőn 2025. július 25-én. Fotó: MTI/Veres Nándor
